Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDXIII. A képviselőház házszabályai

CDXIII. szám. 151 A minister az előterjesztett interpellatióra rögtön is válaszolhat. Különben 30 nap lefolyása alatt nyilatkozik és midőn a hozzá intézett valamely interpellatíóra felelni kivan, az iránt a házat maga, vagy a ház elnöke által — legalább egy nappal előbb — értesiti. 205. §. A minister által adott válaszra az illető képviselőnek, ha jelen van, joga van nyilatkozni s ennek meghallgatása után a ház határoz a felett, vájjon a ministeri választ tudomásul veszi-e, vagy tárgyalás végett napirendre tűzi. Ha azonban a minister szükségét látná a másodszori felszólalásnak, ez esetben az interpelláló szintén • élhet a másodszori szólás jogával. Ha az interpellatió tárgyára nézve később valamely képviselő külön indítványt tesz, ennek tárgyalása és elintézésénél az interpellatióra adott s már előbb tudomásul vett válasz döntő nem lehet. 206. §. A kitűzött napirendet megelőző valamely felszólalás vagy kérdés felvetése a ház elnökének előzetesen jelentendő be, ki az esetben, ha a kérdéses felszólalást vagy kérdés felvetését megengedhetőnek nem találja, ez iránt az illető képviselőnek kívánatára a házhoz intéz kérdést és a ház á fölött vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Az ekkép felvetett kérdésre adható nyilatkozatok azonban vita ós határozathozatal tárgyát nem képezhetik. 207. §. A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve, más tárgyról szólani, csak a háznak, az elnök felhívására adott engedélyével lehet. 208. §. Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes ós pontonkinti tárgyalására. 209. §. Az első szó illeti a központi ós külön bizottsági előadót, vagy ennek nem létében az indítványozót, utána ' a kisebbségi előadónak vagy a különvélemény, illetőleg elleninditvány beadójának van joga szólani. 210. §. A többi tagok szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél íratják fel magukat. Szólásra előjegyzésnek azonban csak az illető tárgynak a napirendre történt kitűzése után a ház nyílt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napijegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében. A tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hivatnak fel az illetők szólásra, még pedig olykép, hogy mig egyenlő számban vannak a tanácskozás tárgyát képező javaslat, illetőleg indítvány mellett és ellen szólani kívánók, felváltva hivatnak fel a szólásra. Ha kisebbségi vélemény nincs bejelentve, az előadó után első sorban az inditvány ellen feljegyzett első szónokot, ha pedig kisebbségi vélemény is van, a kisebbségi előadó után az inditvány mellett feljegyzett első szónokot illeti a szó.