Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1074. Állami számvevőszék jelentése, a tövényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1900:VI(. törvényczikk), az 1900-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

1074. szám. 191 12. czímhez. (M. kir. zálogházak.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton jelentkező 15.068 K 95 f túllépés indokát a közgazdaság pangásában találja, amelynek következtében a zálogra kölcsönvevők számának emelkedésével az alkalmazottak jutalékai is emelkedtek, valamint abban a körülményben, hogy az elzálogosítások és kiváltások akadálytalan lebonyolítása érdekében a napidíjak czímén is az előrelátottnál nagyobb összeg igénybevételére volt szükség. A 4. »Egyéb üzemi kiadások« rovatnál mutatkozó 59.056 K 49 f túllépést szintén a forgalomnak az előrelátottnál nagyobb emelkedése okozta, minek következtében nagyobb mérvben lévén kölcsöntőkék igénybevételére szükség, az ezek után fizetendő kamatok czímén is nagyobb összegek kerültek kifizetésre. £) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások: IX. fejeset. 1. czímhez. {Központi igazgatás.) A 6. »Az 1893. évi III. t.-czikk alapján az 1896. évi országo3 kiállitás költségeinek fedezésére létesitett biztosítási alap« rovaton az előirányzat keretén kivül elszámolt 2,000.000 korona azt az összeget képezi, a melyet az idézett törvényczikk alapján az ezredéves országos kiállitás költségei fedezésének biztosítására a pénzttgyminister a kereskedelemügyi íárczának ideiglenesen rendelkezésére bocsátott. Minthogy az ezredéves országos kiállitás költségeinek végleges leszámolásából az lünik ki, hogy ezen összeg a kiállitás bevételeiből nem volt fedezhető, az most már véglegesen a kereskedelemügyi tárcza terhére volt elszámolandó. 3. czímhez. {Posta, távirda és távbeszélő.) A 3. »Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon a magyar posta-távirda részvételével járó költségek* rovaton előirányzat nélkül utalványozott 46.756 K 06 fillérnyi összeg a párisi kiállitás posta, távirda és távbeszélő osztályának költsége. Ez a tétel annak idején a költségvetésbe beállítható nem volt, mert az összeg nagysága ismeretlen volt és ennélfogva kellett azt most ezen a helyen elszámolni; a nagyobb bevételekben azonban fedezetet talált. 5. czímhez. (Hajózás.) A 11. »A »Lloyd«-ra vonatkozólag kötött egyezmény értelmében az osztrák kormánynak megtérítendő Suez-csatornái illetékek fedezésére« rovatnál előállott 52.471 K 61 f túlkiadásnak oka az, hogy az e czímén fizetendő összeg nagysága a forgalom, főleg a czukorkivilel előre meg nem határozható alakulásától függvén, az előirányzat csak hozzávetőlegesen történhetett. Mivel pedig Kelet-Ázsiába való kivitelünk tényleg nagyobb mérvet öltött, mint a minő várható volt, ennélfogva a fenti czímén felmerülő szükséglet nem volt az előirányzati összegből fedezhető. b) Beruházások: V. fejezet. 1. czímhez. {Közutak.) A 12. »A dunáföldvár—máramarosszigeti alföldi útépítések előmunkálatainál felmerült útiköltségek és napidíjak« rovaton mutatkozó 3.632 K 64 fillért tevő előirányzat nélküli kiadás indokolásául a következőket említi fel a minister: A szóban levő közút kiépítésére az 1901. évi költségvetésben a »Beruházások« V. fejezete 1. (Közutak) czímének 4. rovata alatt az első részlet felvéve lévén, miután az 1900. év utolsó negyedében már előre látva volt, hogy az emiitett költségvetési törvény 1901. év elején életbeléptethető nem lesz, arra való tekintettel, hogy az építési munka az alkalmas nyári időszak felhasználásával a kellő időben megkezdhető legyen, és az által az illető vidékek szűkölködő lakosai is a tavasz beálltával, a midőn a mezei munkák még nagyobb mérvben meg nem indultak, keresethez jussanak: — intézkedni kellett arra nézve, hogy a szükséges előmunkálatok még a téli hónapokban teljesen befejeztessenek.