Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.
Irományszámok - 1896-1061. A közigazgatási bizottság jelentése "a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
12 1061. szám. Egyebekben ezen szakaszt változatlanul fogadja el a bizottság, de a végrehajtási rendeletben kiemelni óhajtja, hogy a b) pont alapján tett feljelentések esetén a tényálladék is precizii oztassék, annak lényeges részei kellő szabatossággal kiemelendők a végből, hogy a rendőri büntető biró a vád alaposságáról meggyőződést s a büntetés mérvének kiszabása iránt tájékozást szerezni birjon. A 22-ik §-t. szintén változatlanul elfogadja a bizottság, de figyelmeztetni kivánja a kormányt arra, hogy az 1890. évi 2608. sz. belügyministeri rendelet értelmében a 4 koronát meg nem haladó pénzbüntetést kiszabó kihágási ítéletek inappellabilisak lévén, ennek folytán igen fontos különösen a közgazdasági életet érintő közérdekű ügyek (mezőrendőri, munkaadók és mezőgazdasági munkások, gazdasági munkavállalkozók és munkások, alkalmazottaknak baleset elleni védelme, közegészség, állategészség, vizjog, erdészet, termények hamisítása, mesterséges borok, vadászat stb.) esetleg védtelenül maradnak, mely szem; ontból ily közérdekű ügyeknek a rendőri büntető bíráskodás terén való hatályos megvédelmezéséről gondoskodni kell. A 30-ik §. úgy értelmezendő, hogy az igazságügyi hatóságok határozatainak kézbesítésére a törvényjavaslat idevágó összes intézkedései nem terjednek ki, mert a szabályozás számos előfeltétele még hiányzik, és mert e kérdés szabályozása a polgári perrendtartás reformjával kapcsolatosan külön tervbe van véve, miből kifolyólag a javaslat 30. §-a csupán arra szorítkozik, hogy a bejelentési hivatal az igazságügyi hatóságok határozatainak kézbesítésére is igénybe veendő, ellenben az igazságügyi kézbesítésekre nézve fennálló többi törvényes rendelkezéseket ez a javaslat egyáltalán nem érinti. A 31-ik §. második bekezdése gyanánt a következők iktatandók: »Hasonló rendeletek a jövőre a belügyminister hozzájárulásával bocsájthatók ki.« Ezen rendelkezés abban találja indokát, hogy az egyes tárczák részéről kibocsájtandó általános és állandó jellegű rendeletek egyöntetűsége a jövőre biztosítva legyen, mely szempontból a ministertanács is elhatározta, a 31-ik §-ban emiitett rendeletekre nézve, belső ügykezelési szabályként, hogy azokra az általános és állandó jellegű ministeri rendeletekre (szabályzatokra) nézve, melyek az általános közigazgatási hatóságok (vármegyei, városi és községi közegek) közreműködését teszik szükségessé, ezentúl — halasztást nem tűrő esetek kivételével, — a belügyminister előzetesen meghallgatandó, esetleg, t. i. meg nem egyezés esetén, a ministertanács hozzájárulása kérendő. A 32. §-t a bizottság jelen szövegében változatlanul elfogadja ugyan, de óhajtja, hogy a községi (kör-) jegyzői ügyvitelben a községi (kör-) jegyzők magánmunkálkodására vonatkozólag oly intézkedések tétessenek, melyek alapján a felvállalt munkák pontos teljesítése s az azok fejében szedett díjak helyessége elbírálható legyen, melynek kapcsán megnyugtatólag hatott a bizottságra a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úrnak abbeli kijelentése, miszerint gondoskodni fog az ellenőrzésnek oly módozatairól, hogy e tekintetben visszaélések elő ne forduljanak. Ezen megjegyzésekkel és módosításokkal a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadva, a közigazgatási bizottság a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot a / t. Háznak az általa megállapított •/. alatti szövegezésben általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, a közigazgatási bizottságnak 1901. évi május hó 18-án tartott üléséből. Horánszky Nándor s, k., Kristóffy József s. h, a közigazgatási bizottság elnöke. a közigazgatási bizottság előadója.
