Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1059. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, nyilvános rágalmazás vétségével vádolt Dr. Légrády Károly országgyülési képviselő úrnak mentelmi ügyében

1059. szám. 5 gyűlési képviselő ellen a mentelmi jog felfüggesztésének kieszközlése után a B. T. K. 258. §-ába ütköző és 262. §-a szerint minősülő és a 270. §. 1-ső pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt rendelje el a vizsgálatot, —- alapítván ezen indítványát az elnöki megnyitó beszéd hiteles szövegében foglalt következő részre: »Ha most már a fővárosi bizottsági tag befolyását gyakorolja saját érdeke mellett, a főváros érdekeinek rovására, úgy a főváros direkt kárt szenved. De még nagyobb kárt szenvedhet indirekté, ha egyes szegény sorsú tisztviselő, ki csekély fizetéséből kell, hogy magát és családját fentartsa, természetszerűleg úgy fog gondolkozni, hogy ha a jómódú, a gazdag, az előkelő fővárosi bizottsági tag a saját maga anyagi érdekeit tartja szem előtt, miért ne tegyem én szegény ördög ugyanazt és miért nem dolgozhatnék én is a saját magam zsebére. Ebből következik, hogy azon nézet, a mely külföldön, de magában a fővárosban is el van terjedve, hogy egyes tisztviselő — tisztelet a kivételnek, — baksisokat fogad el, még inkább el fog terjedni, a mi csak a főváros adminisztrácziójának hátrányára szolgálna. Azon kell tehát lenni, hogy fővárosunk adminisztrácziójában a tiszta erkölcs minden irányban uralkodjék.« A budapesti kir. főügyészség f. évi márczius hó 21-én 1140. sz. alatt kelt beadványában a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresésére kéri — a fentiek alapján Dr. Légrády Károly országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság — tekintettel az értekezleten elmondott elnöki megnyitó beszéd teljes tartalmára; tekintettel a helyre, a hol, és az alkalomra, a melynél elmondatott; figyelemmel továbbá a czélra, a melyet maga elé tűzött, és a melyért az értekezlet tartatott; tekintettel arra is, hogy a beszédnek éle azok ellen irányult, a kik mint fővárosi bizottsági tagok inkompatibilisek, nem pedig a székes fővárosi tisztviselői kar ellen; de tekintettel arra is, hogy a mentelmi bizottság előtt megjelent Dr. Légrády Károly országgyűlési képviselő úr, a leghatározottabban kijelentette, hogy távol állott tőle a fővárosi tisztviselői kart sérteni, becsületében és tisztességében megtámadni nemcsak, hanem ellenkezőleg, czélja épen az volt, hogy megszüntesse a tisztviselői karral szemben lappangó híreket és hírnevét megvédje; mint nemkülönben tekintettel arra is, hogy az értekezleten jelen volt és kihallgatott tanuk közül többen vallomásaikban határozottan állítják, hogy az egész beszéd rájuk ugyanezt a benyomást tette, tehát Légrády Károly úr fenti kijelentését már előzőleg teljes egészében megerősítik ; tekintettel továbbá arra is, hogy a beszédből kiszakított és a vád alapjául szolgáló részlet, kellő elemzés mellett az egész beszéddel és annak czéljával kapcsolatban a rágalmazás tényét nem tartalmazza, végre pedig nem hagyva figyelmen kivül azt sem, hogy a jelen esetben a zaklatás czélzata fenforogni látszik, ez pedig hasonló eseteknél igen alkalmas eszköz a vélemény szabad niegnyilatkozásának korlátozására és elfojtására, mindezeknél fogva tisztelettel indítványozza a t. Háznak, hogy Dr. Légrády Károly országgyűlési képviselő úrnak mentelmi jogát ezen ügyben ne méltóztassék felfüggeszteni. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1901. évi május hó 17-én tartott üléséből. Chorin Ferencz s. k, Báró Feilitzsch Arthur s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.