Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-CCCLXXXIII. 1901. évi VI. törvényczikk az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirdalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezése tárgyában
CCCLXXXIII. szám. 307 V. czikk. A jelen egyezménynyel biztositott jogok nemcsak a szerzőket, hanem jogutódaikat is, a kiadókat szintén ideértve, egyaránt megilletik, akár a szerzői jog, mint olyan, akár annak csupán gyakorlata szállott át a jogutódra. Hogy a szerzők az ellenkező bizonyításáig ilyenekül tekintessenek, s ehhez képest a szerződő felek bíróságai előtt jogaik érvényesítése végett fölléphessenek, elég, ha nevük a művön a szokásos módon ki van téve. Névtelenül vagy álnév alatt megjelent müvekre nézve a szerkesztő és ha ilyen nincs megnevezve vagy nem valódi nevével szerepel, a kiadó van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A szerkesztőt és a kiadót ezekben az esetekben minden további bizonyítás nélkül a névtelen vagy álnevű szerző jogutódja gyanánt kell tekinteni. VI. czikk. A jelen egyezmény rendelkezései semmi tekintetben sem csorbítják a két szerződő fél mindenikének azt a jogát, hogy törvényhozási vagy beligazgatási intézkedésekkel bármely mű vagy termék terjesztését, előadását, kiállítását vagy darusítását felügyelet alá helyezhessék vagy megtilthassák. Hasonlóképen fentartatik a két szerződő fél mindenike részére az a jog, hogy saját területükön megtilthassák oly műveknek behozatalát, melyek belföldi törvényeik szerint vagy más hatalmasságokkal létrejött megállapodásaik értelmében meg nem engedett többszörösitéseknek vannak nyilvánítva vagy fognak nyilváníttatni. Artikel V. Die durch dieses Uebereinkommen gewahrleisteten Rechte stehen nicht nur den Urhebern, sondern auch ihren Rechtsnachfolgern, mit Einschluss der Verleger, zu, gleichviel ob das Urheberrecht als solches oder nur zur Ausübung auf den Rechtsnachfolger übergegangen ist. Damit die Urheber bis zum Beweisedes Gegentheiles als solche angesehen und demgemáss von den Gerichten der vertragschliessenden Theile zur Verfolgung ihrer Rechte zugelassen werden, genügt es, wenn ihr Name in der üblichen Weise auf dem Werke angegeben ist. Bei anonymen oder pseudonymen Werken ist der Herausgeber, und wenn ein solcher nicht oder nicht mit seinem wahren Namen angegeben ist, der Verleger berechtigt, die dem Urheber zustehenden Rechte wahrzunehmen. Der Herausgeber und der Verleger gelten in diesen Fallen ohne weiteren Beweis als Rechtsnachfolger des anonymen oder pseudonymen Urhebers. Artikel VI. Die Bestimmungen des gegenwartigen Uebereinkommens sollen in keiner Beziehung das jedem der beiden vertragschliessenden Theile zustehende Recht beeintrachtigen, durch Massregeln der Gesetzgebung oder inneren Verwaltung die Verbreitung, die Aufführung, die Ausstellung oder das Feilbieten eines jeden Werkes oder Erzeugnisses zu überwachen oder zu untersagen. Jedem der beiden vertragschliessenden Theile bleibt gleicherweise das Recht gewahrt, im eigenen Gebiete die Einfuhr solcher Werke zu verbieten, welche nach seinen inneren Gesetzen oder in Gemassheit seiner Verabredungen mit anderen Máchten als unerlaubte Wiedergabe erklart sind oder erklart werden. 39*
