Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-CCCLXXXIII. 1901. évi VI. törvényczikk az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirdalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezése tárgyában

CCCLXXXIII. szám. 307 V. czikk. A jelen egyezménynyel biztositott jo­gok nemcsak a szerzőket, hanem jogutódai­kat is, a kiadókat szintén ideértve, egyaránt megilletik, akár a szerzői jog, mint olyan, akár annak csupán gyakorlata szállott át a jogutódra. Hogy a szerzők az ellenkező bizonyí­tásáig ilyenekül tekintessenek, s ehhez ké­pest a szerződő felek bíróságai előtt jogaik érvényesítése végett fölléphessenek, elég, ha nevük a művön a szokásos módon ki van téve. Névtelenül vagy álnév alatt megjelent müvekre nézve a szerkesztő és ha ilyen nincs megnevezve vagy nem valódi nevével szerepel, a kiadó van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A szerkesztőt és a kiadót ezekben az esetekben minden további bizonyítás nélkül a névtelen vagy álnevű szerző jogutódja gyanánt kell tekinteni. VI. czikk. A jelen egyezmény rendelkezései semmi tekintetben sem csorbítják a két szerződő fél mindenikének azt a jogát, hogy tör­vényhozási vagy beligazgatási intézkedések­kel bármely mű vagy termék terjesztését, előadását, kiállítását vagy darusítását fel­ügyelet alá helyezhessék vagy megtilthassák. Hasonlóképen fentartatik a két szer­ződő fél mindenike részére az a jog, hogy saját területükön megtilthassák oly művek­nek behozatalát, melyek belföldi törvényeik szerint vagy más hatalmasságokkal létrejött megállapodásaik értelmében meg nem enge­dett többszörösitéseknek vannak nyilvánítva vagy fognak nyilváníttatni. Artikel V. Die durch dieses Uebereinkommen ge­wahrleisteten Rechte stehen nicht nur den Urhebern, sondern auch ihren Rechtsnach­folgern, mit Einschluss der Verleger, zu, gleichviel ob das Urheberrecht als solches oder nur zur Ausübung auf den Rechts­nachfolger übergegangen ist. Damit die Urheber bis zum Beweise­des Gegentheiles als solche angesehen und demgemáss von den Gerichten der ver­tragschliessenden Theile zur Verfolgung ihrer Rechte zugelassen werden, genügt es, wenn ihr Name in der üblichen Weise auf dem Werke angegeben ist. Bei anonymen oder pseudonymen Wer­ken ist der Herausgeber, und wenn ein solcher nicht oder nicht mit seinem wahren Namen angegeben ist, der Verleger be­rechtigt, die dem Urheber zustehenden Rechte wahrzunehmen. Der Herausgeber und der Verleger gelten in diesen Fallen ohne weiteren Be­weis als Rechtsnachfolger des anonymen oder pseudonymen Urhebers. Artikel VI. Die Bestimmungen des gegenwartigen Uebereinkommens sollen in keiner Beziehung das jedem der beiden vertragschliessenden Theile zustehende Recht beeintrachtigen, durch Massregeln der Gesetzgebung oder inneren Verwaltung die Verbreitung, die Aufführung, die Ausstellung oder das Feil­bieten eines jeden Werkes oder Erzeugnisses zu überwachen oder zu untersagen. Jedem der beiden vertragschliessenden Theile bleibt gleicherweise das Recht ge­wahrt, im eigenen Gebiete die Einfuhr sol­cher Werke zu verbieten, welche nach sei­nen inneren Gesetzen oder in Gemassheit seiner Verabredungen mit anderen Máchten als unerlaubte Wiedergabe erklart sind oder erklart werden. 39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom