Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről
226 1049. szám. Kezdetleges eljárás, nehézkes, lassú működés, nem egy helyen hanyag, megbízhatatlan naplózás, könyvelés, kiutalásra váró magánpénzeknek évek hosszú során át törvényellenes visszatartása, a kölcsönadott összegek esedékes tőkerészleteinek behajtása körül nagy visszamaradás, ezrei s ezrei a nem, vagy rosszul biztosított követeléseknek és ezek nyomában az elveszett követelések egész tömege. Hasonló a képe — leszámítva a kivételek csekély számát — a rendszertelen ellenőrzésnek is. így a fennálló rendszer uralma alatt a gyámpénztári pénzkezelés jóformán egyedül az egyéni bizalom ingatag alapjára van fektetve, az ellenőrzés pedig hatálytalan. A helyhatósági szabályozásoknak folytonos módosításai eredményre nem vezettek, nem vezetnek és csak arra alkalmasak, hogy az érvényben levő szabályrendeletek tekintetében a tájékozatlanságot még inkább növeljék. De az össze-vissza módositgatott szabályrendeletek zűrzavara a központi felügyeletet is nagyon megnehezíti. Ezekre való tekintettel szükséges az általános, egységes szabályozás. A pénzkezelésnek, számvitelnek és ellenőrzésnek általánosan kötelező kormányrendeletekkel való egyöntetű szabályozása, az árvapénzek elhelyezésére nézve az önkormányzati testületek számára biztosított rendelkezési jogokat nem érinti, hanem inkább az árvapénzek helyes kezelését és elszámolását, az árvák és gondnokoltak gyámpénztárilag kezelt tőkéi után fizetendő kamatok helyes megállapítását, az 1877: XX. t.-cz. II. rész IX. fejezete rendelkezéseinek pontos és szigorú végrehajtását kívánja biztosítani. Az egységes szabályozás czélja és előrelátható eredménye az, hogy a közigazgatási vagyonkezelés ezen ágazatában is általános rend, tiszta, áttekinthető kezelés, folytonos, szakszerű ellenőrzés fog meghonosulni; egyáltalán az egész pénzkezelés és számvitel oly rendszer keretei között helyezkedik el, mely a mostani állapotok gyökeres megváltoztatásának sok reális biztositékát szolgáltatja. VII. Záróhatározatok. 40. §. A törvény életbeléptetése Fiúméban. E törvény általában véve Fiume városára és kerületére is kiterjed. De az ottani különleges viszonyokra való tekintettel e törvénynek több rendelkezését csakis bizonyos módosításokkal lehet ott eredményesen életbeléptetni. A tényleges életbeléptetés tehát — úgy, mint legtöbb törvényünknél — az e tárgyban kiadandó külön életbeléptetési rendelet feladata leend. 41. §• A végrehajtási rendeletek módosítása. Ujabb törvényeinknek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései között rendszerint előfordul az a záradék, hogy a végrehajtással megbízott ministerek a végrehajtási rendeleteknek időközben szükségessé válható módosítására kifejezetten felhatalmáztatnak. Szükséges ez azért, hogy a törvény felhatalmazása alapján kibocsátott ministeri rendeleteknek — ujabb törvényhozási felhatalmazás kérése nélkül — egyszerűen kormányhatősági úton módosithatása törvényességi szempontból vitássá ne.váljék. E kifejezett felhatalmazás különösen indokolt e törvénynél, melynek alapján kibocsátandó nagyszámú, a közigazgatás egész területét érintő rendeletek a közigazgatási eljárásnak aprólékos részleteit szabályozván, ezeknek az élet követelményeihez képest időnkint módosítása természetszerűen elkerülhetetlen lesz.
