Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről
1049. szám. 223 a postatakarékpénztári pénzkezelés költségeinek — s ezek között első sorban az eddigi portómentesség helyett a postatakarékpénztár által felszámítandó díjaknak — fedezésére. Mindazokat a nehézségeket,, melyek a kezelési illetékek és díjak felszámitása körűi támadhatnának, el fogja oszlatni a postatakarékpénztár részéről kilátásba helyezett az az előzékenység, hogy kész az összes illetékeket és díjakat csak egyszer, az év végével és a főszolgabirák részére is az alispán számláján együttesen számi tani fel, mikor azután azokat, a szintén ugyanakkor és ily módon feltüntetendő kamatokból mindjárt ki is lehet egyenliteni. Ekként a törvényhatóságok részéről, a postatakarékpénztári kamatok felosztása éS' elszámolása tekintetében felhozott aggodalom is tárgytalannak tekinthető. Végül az az erős ellenérv és aggodalom, melynek főleg a törvényhatósági főszámvevők országos értekezletéből kiküldött előkészítő bizottság adott kifejezést, hogy t, i. a külföldön hatalmasan kifejlődött cheque- és clearing-forgalom ott is csak az üzleti életben nyert volna létjogosultságot, de hivatalos pénzkezelésre sehol igénybe nem véíetett: tévedésen alapul. Mert — eltekintve attól, hogy a hivatalos eljárásnak nem szabad a közgazdasági élettől annyira elzárkóznia, hogy ennek a forgalmat közvetítő intézményeit, ha jóknak bizonyultak, igénybe ne vegye, — egyáltalán nem áll az, mintha az állami és hivatalos pénzkezelésbea a chequeés clearing-intézmény sehol alkalmazva nem lenne. Köztudomású ugyanis, hogy Angliában és Francziaországban az állami pénztárak a bankokkal szoros összeköttetésben és közvetlen leszámolási viszonyban vannak; Ausztriában pedig nemcsak az összes állami pénztárak és adóhivatalok (Dr. Halász Sándornak »A cheque-rendszer és fejlesztése« czímű, a magyar tudományos akadémia által jutalmazott pályaművében foglalt adatok szerint: az 1889. év végén a központi állampénztáron kívül 15 tartományi pénztár, 163 főadóhivatal, 742 adóhivatal, 1 illetékkiszabási hivatal, 10 letétpénztár, összesen 931) tartanak fenn a postatakarékpénztárnál cheque-számlát és vannak benne a clearing-forgalomban, úgy, hogy ott ezen az utón fizetheti be mindenki az adóját és minden köztartozását (1899-ben 181.927 tételben 24,755.295 forint volt a postai utón befizetett összeg), hanem benne vannak még a bíróságok is (9 főtörvényszék, 74 elsőfolyamodású törvényszék és 234 járásbíróság, összesen 317), melyek szintén cheque és clearing utján bonyolítják le pénzkezelésüket (1899-ben 348.635 tételben 6,648,567 frt. volt a forgalom). És a midőn első sorban nem a külföldi példák után indulva, hanem a hivatalos pénzkezelés egyszerűsítésének szükségességét érezve, postatakarékpénztárunk czélszerű és pontosan működő berendezésének tudatában s az e részben tett s minden irányban kipróbált kísérletek kedvező eredménye állal buzdítva e javaslatot teszem: meg vagyok győződve, hogy ez a rendszer, a mint a külföldön, úgy nálunk is teljesen beválik, s e rendszer alkalmazásával nemcsak a kitűzött czél lesz sikeresen elérve, de következményeiben messze kiható kedvező eredményeket fogunk elérhetni közgazdasági forgalmunk általános emelése körül is. Az elmondottak alapján szükségesnek és időszerűnek tartom, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítése során a vármegyei pénzkezelési és számviteli szabályzat is megfelelő átdolgozás alá vétessék, s ebből az alkalomból az új szabályzatba a postatakarékpénztár cheque- és clearing-intézményeinek igénybevételére vonatkozó intézkedések beillesztessenek; egyúttal pedig a könyvvezetésnek és számfejtésnek a számvevőséghez való áttétele mellett az alispán a pénzküldemények átvételének kötelezettsége alól teljesen felmenttessék; a központi pénztárvizsgálatoknak nagyobb időközökben, de annál tüzetesebb és pontosabb foganatosítása, valamint a főszolgabirák pénzkezelésének egyszerűsítése iránt intézkedés történjék. A fentiekben közölt szempontok, valamint az egész egyszerűsítési terven végighúzódó s a pénzkezelésnél és számvitelnél is részben alkalmazható alapelvek lesznek az 1883. évi vármegyei pénzkezelési és számviteli szabályzat átdolgozásánál irányadók.
