Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről
1049. szám. 203 Ez az egységes ügyviteli szabályzat tehát nem fog tárgyi jogot alkotni, hanem csakis azokat a szabályokat fogja magában foglalni, melyek egyrészről megvalósítják az ügymenetnél az egyszerűséget, a tervszerű egyöntetűséget, az összhangot és a helyes munkamegosztást; másrészről pedig biztosítják a közczélok elérésére s a közönség igényeinek kielégítésére közvetlenül ható rendelkezések végrehajtásánál az alaposságot és a gyorsaságot. Hogy ezek az egységes ügyviteli szabályzatok kiválóan gyakorlati czéljuknak igazán megfeleljenek s kereteik között az ország sajátosan eltérő viszonyai elhelyezkedhessenek: az ide vonatkozó részletes előadói tervezetek kidolgozásával az ország különböző részeiben hivataloskodó több gyakorlati szakembert bíztam meg. Az előadói tervezetek kidolgozásánál gondos áttanulmányozás tárgyát képezik a létező ügyviteli szabályzatok, valamint a törvényhatóságoktól beérkezett és túlnyomóan épen az ügyvitel aprólékos részleteivel behatóan foglalkozó javaslatok. A teljesség kedvéért megemlítem még, hogy — mindenkor figyelemmel a birói és a közigazgatási szervezet, valamint a kinevezett és a választott tisztviselők kőzött fennálló lényeges különbségekre — az ügyviteli szabályzatok kidolgozásánál á birói, valamint az állami és más hazai hatóságok ügyviteli szabályzataiban foglalt azon rendelkezések is megfelelő figyelemben részesülnek, melyek a közigazgatási ügyvitel keretébe akadálytalanul beilleszthetők, és a melyeknek megfelelő voltát egyúttal a tapasztalati tények is igazolják. A fentebbiek értelmében kidolgozás alatt álló s kibocsátás előtt az illetékes tényezők nyilvános bírálata alá bocsátani szándékolt egységes ügyviteli szabályzatok főbb irányelveit a következőkben foglalom össze: a) A mindennapi élet bizonyítja, hogy számtalan törvény és rendelet nincs kellően végrehajtva, sőt némelykor teljesen végrehajtatlan marad. Ennek a sajnos helyzetnek egyik főokát abban az irodai túlterheltségben látom, mely az alsóbb fokú hatóságokat, különösen a járási föszolgabirákat egészen az irodához köti úgy, hogy a tulajdonképeni végrehajtásra s a végrehajtásnál elengedhetetlenül szükséges személyes felügyeletre és ellenőrzésre idejük nem marad. Ennek a túlhalmozottságnak egyik főoka pedig a különböző időszaki jelentések, kimutatások, nyilvántartások, összeírások és jegyzékek szinte megolvashatatlanul nagy számában rejlik. A nélkül, hogy a főszolgabírók által ma vezetett könyvek, nyilvántartások stb. hosszú sorozatát kimeríteném, e sorozatból példaképen csak a következőket említem meg: Iktatókönyv és Tárgymutató a főnöki fentartott ügyekről, az általános közigazgatási ügyekről, a rendőri és az ipari kihágási feljelentésekről, a gyámügyi beadványokról, adó, erdei, katonai ügyekről. Ügyiratkiosztási könyv az előadóknak kiosztott iratokról. Határidő--napló úgy a hivatal által, mint a hivatallal szemben kitűzött határnapokról. Post akönyv a közönséges levélküldeményről, az ajánlott levelekről és táviratokról, az értékküldeményekről és a csomagokról. Minősitvényi táblázat a járási tiszti karról, az úti személyzetről, a községi és körjegyzőkről, valamint a rendszeresített segédjegyzőkről és székhelyeikről, a községi és kőrorvosokról, állatorvosokról, szülésznőkről. Kimutatás az általános rendőri, az erdei, az ipari, az útrendőri és az 1898 : II. t.-cz. által megállapított kihágási feljelentésekről; a hús- és kenyérárakról, az osztályozott lovakról. Nyilvántartás az általános rendőri, a közegészségi, az erdei, a filloxera, a vadászati, az ipari, az állategészségügyi, a halászati, az útrendőri, a mezőrendőri, az árúforgalmi statisztikai, a terményhamisitási és az 1898 : II. t.-cz. által megállapított kihágási büntetéspénzekről; továbbá az árverések és végeladásokból.befolyt díjakról, a fegyelmi és rendbírságokról, a kiadott halászati jegyekről, a közsegélyre szorultakról, a vágatási biztosokról, a 26*
