Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

200 1049. szám. ben nem terjed ki a kézbesítési vélelem a fontosabb jogkövetkezményekkel járó, különösen a megmagyarázást igénylő hivatalos iratokra, melyeknek tényleg megtörtént kézbesitéséről a feladó hatóságnak jövőre is kétségtelen meggyőződést kell szereznie; ez pedig csakis az iratok átvételét igazoló kézbesítési iv vagy térti vevény visszaérkeztére alapitható. Ez utóbbi kategóriára nézve tehát lényegileg a mostani állapot marad fenn, azzal a különbséggel, hogy a kézbesítő hivatalhoz vagy közeghez közvetlenül küldetnek az iratok, illetőleg hogy a kézbesítések egy részét közvetlenül a posta teljesiti, tehát hogy a kézbesítés mindkét esetben gyorsabban történik, mint ma. A másik kategóriára, t. i. a külön kézbesítési ív vagy térti vevény nélkül kézbesítendő iratokra nézve a kézbesítési vélelem megállapítása úgy a. hatóságokra, mint a postára nézve munkakiméléssel jár. Hazai viszonyaink között bízvást vélelmezhető, hogy a postára adott levelek 8 nap alatt az ország bármely félreeső zugában eljutnak a czímzett kezeihez. Oly esetekben, midőn e határidőn belül a kézbesítés bármi okból meg nem történhetett, akár a miatt, hogy a fél a czímzésben megjelölt helyen fel nem található s tartózkodási helye ismeretlen; akár a miatt, hogy a postának, a kézbesítő hivatalnak vagy közegnek a levelet másüvé kellett továbbítania: a végrehajtási rendeletekben részletezendő módozatok szerint a 8 napi haláridőn belül vagy visszakerül a kézbesithetetlen levél a feladó hatósághoz, vagy értesítést nyer ez a kézbesítési akadályról, arról t. i., hogy a levélnek másüvé továbbítása miatt kézbesítési késedelem támadt. A félre nézve pedig a kézbesítési vélelemnek statuálásából semmi joghátrány nem támadhat, mert ha kivételesen még 8 nap alatt sem kapná meg a kézbesítést, nyitva áll előtte az igazolás útja. Az esetleges igazolások tárgyalása és elintézése pedig bizonyára kevesebb munkát ad a hatóságoknak, mintha összes határozataikat, melyek jogkövetkezményekkel járnak, kézbesítési ív mellett kézbesittetnék és ezek kiállitásával s visszaérkezésének nyilvántartásával kellene jövőre is bajlódniok. Önként értetődik, hogy a felebbviteli határidő — a mint erről a 6. §. indokolásában is szó volt — a térti vevény vagy kézbesítési ív nélkül kézbesítendő iratoknál a vélelmezett kézbesítési határidő, vagyis a 8 nap leteltétől kezdődőleg számittatik. Valamint természetes az is, hogy a kézbesítési vélelem némely, jogkövetkezménynyel egyáltalán nem járó egyszerű kézbesítésekre nem terjed ki; vagyis például egy egyszerű közgyűlési meghívó a helyi, illetőleg postaviszonyoknak megfelelő rövidebb határidőn belül is kézbesítettnek tekintetik. 29. §. Hogy a fentiekben körvonalozott új kézbesítési rendszer a hatóságok és hatósági közegek mostani munkáját tényleg jelentékenyen könnyítse, a postára túlságos megterheltetést ne rójjon, az államnak és a községeknek minél kevesebb költségbe kerüljön, egyszerű és mégis megbízható legyen, a felekre, nézve pedig semmi hátránynyal ne járjon: minderről a 29. §. értelmében a ministerium részéről kiadandó végrehajtási rendelet gondoskodik. A mi különösen a községeknek a faUnó levélhordói intézmény általánosításával járó költségekhez való hozzájárulását illeti, — ide vonatkozólag már a törvényjavaslat 25. §-ának indokolásánál részletesen fejtegettem, hogy itt a községeknek nem újabb megterheltetéséről, hanem inkább tehercsökkentéséről van szó. Világosan kifejezésre juttatja ezt a törvényjavaslat 29. Svának második bekezdése, kimondván, hogy a községi hozzájárulások nem haladhatják meg azt az összeget, melyet a községek jelenleg a postaküldönczök kötelező tartására forditanak. Sőt, — a mint ez ugyancsak a 25. §. indokolásánál említve volt, — e községi hozzájárulás előreláthatólag nem lesz magasabb, mint a jelenlegi postaküldöncz-költségek 75°/o-a.