Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 189 A kezelés egyszerűsítésének további elengedhetetlen követelménye az iktatókönyvek, nyilvántartások és pénznaplók egységesítése. Felmerült az az eszme, hogy az összes kihágási ügyekről összesen csak egy könyv, az úgynevezett »kihágási főköuyv« vezettessék, mely az iktatókönyv, nyilvántartás és pénznapló lényeges rovatait foglalja magában. Eltekintve attól, hogy — külön iktatás nélkül —a »kihágási főkönyv« az egyes ügyek érdemleges elintézésének ellenőrzését igen megnehezíti, az egyáltalán nem alkalmazható olyan nagyobb forgalmú hatóságoknál, hol az iktatást, a számfejtést és a pénzkezelést külön-külön hivatal teljesiti (pl. Budapesten a ker. elöljáróságoknál). Ennélfogva a »kihágási főkönyv« alkalmazása esetén kivételeket kellene tenni, a mi ismét a kitűzött egyöntetűség megzavarására vezetne. A czélnak és az e részben is megnyilatkozott törvényhatóságok óhajának teljesen megfelel, ha az elsőfokú kihágási hatóságok az összes kihágási ügyekről egy iktatókönyvet, a büntetéspénzekről egy nyilvántartást és egy pénznaplót vezetnek. Ezen égető szükséget képező kezelési egyszerűsítések megvalósithatása, a mai zaklató és czéltalan számadási és felülvizsgálati rendszer megszüntetésének s a hatályosabb ellenőrzés biztosításának lehetősége azonban előfeltételként azt követeli, hogy a büntetéspénzek rendeltetésének kérdése egységes alapon rendeztessék. Jelenleg a büntetéspénzek befolynak a büntetéspénzek orsz. alapja, az orsz. közgazdasági, orsz. erdei, orsz. tanoncziskolai alap, majd külön a földmívelésügyi és kereskedelemügyi tárcza javára, árúforgalmi statisztikai czélokra, az országos hajózási nyugdíj, orsz. hajós segély, orsz. izraelita és orsz. rokkant alap, kerületi betegsegélyző pénztárak; vármegyei út, ' szegény, kórház, állattenyésztési, állategészségügyi, bírság, dajkasági, ebadó, építési, erdészeti, ipariskolai, közegészségi, közgazdasági, közjótékonysági, közig, hatósági fogház, közművelődési, lótenyésztési, népnevelési és tiszti nyugdíjalap javára; községi (városi) szegény, út, munkás és napszámos segély, árvaház, csatorna, cseléd, építkezési, erdökezelési, erdőrendészeti, faiskola, fogház, halászati, iskola, kegyeletház, kisajátítási, könyvtár, körjegyzői nyugdíj, közgazdasági, köztisztasági, legelőgazdasági, majorsági, mezőgazdasági, népnevelési, peronospora elleni védekezési, rendőri, szabályozási és szépészeti, temető, tűzoltó, vízvezetéki, vicinális útalap, vagyontalan hadkötelesek segély és volt úrbéresek alapja javára, továbbá községi közegészségügyi, ipar és kereskedelmi oktatási, valamint állategészségügyi czélokra; kisdedóvók és menedékházak, feljelentők javára, mezőőrök javadalmazására, erdészeti, gazdasági, tűzoltó és dalegyletek, erdőgondnokságok, a magyar vöröskereszt egylet, egyes fürdő- és gyógyhelyek javára, hajőmalomkaró eltávolitási czélokra stb. De a büntetéspénzek és ezekkel kapcsolatban az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből befolyó összegek ^nemcsak a fentemiitett alapok és czélok javára forgácsolódnak szét, hanem ezen felül még igen sok esetben — bizonyos arány szerint — kétféle czél javára is megoszolnak. Például az erdei kihágási büntetéspénzek 75 része a községi szegény vagy betegápolási alapot, 4/5 része az országos erdei alapot, a vadászati kihágási büntetéspénzek fele a községi szegényalapot, fele a feljelentőt illeti. Ha figyelembe veszszük, hogy a szabályrendeleteken alapuló kihágási büntetéspénzek aránylag csekélyebb összeget képviselnek, a ministeri rendeleteken alapuló kihágási büntetéspénzek pedig rendszerint azon törvény által megállapított rendeltetéssel bírnak, melynek végrehajtási körében az illető rendelet kiadatott: akkor a tulajdonképeni alapforrás, a törvények vizsgálata mutatja meg, hogy a büntetéspénzek mely közjogi alanyok, pénztárak, alapok vagy egyéb érdekeltek javára folynak be. Az 1876: XIII, 1876: XIV, 1883: XVIII, 1883 : XXV, 1887 : XXII, 1898: II,1899 : XLI, 1900: XVI, 1900: XXVIII és 1900: XXIX. t.-czikkeken alapuló kihágási büntetéspénzek egészen