Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

182 1049. szám. szolgáltatott s mely seramiképen sem állana összhangban azzal, hogy a rendezett tanácsú és a törvényhatósági városokban az elsőfokú rendőri büntető bíráskodás joga teljesen a rendőrség hatáskörébe utaltatik. E nehézségek folytán, melyek a teljes egységesítésnek ez idő szerint útjában állanak, a székesfővárosban a hatáskörök bifurcatióját hozom javaslatba, olyanképen, hogy azokban a kihágási ügyekben, melyeknek elsőfokú elbírálása a fennálló szabályok szerint jelenleg az államrendőrség hatáskörébe tartozik, az elsőfokú bíráskodást a jövőben a kerületi kapitányságok, a másodfokú bíráskodást pedig a főkapitány gyakorolják; a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes többi kihágási ügyekre nézve pedig, melyekben ma elsőfokúlag rendszerint a kerületi elöljáróság jár el, jövőre elsőfokúlag kizárólag ez, másodfokúlag szintén kizárólag a tanács ítélkeznék. E bifurcatio egyfelől teljesen megkíméli az autonóm és az állami elemek jelenlegi hatáskörét s elejét veszi minden e ponton támadható elvi összeütközésnek; másfelől azonban a jelenlegi helyzettel szemben jelentékeny haladást és egyszerűsítést jelent, a mennyiben a polgármester, a székesfővárosi tanács által megbízott tisztviselő, a bejelentési hivatal élén álló rendőrkapitány elsőfokú, továbbá a közigazgatási bizottság plénumának és albizottságainak, úgyszintén a polgármesternek egyes esetekben való másodfokú bíráskodását megszüntetve, a felebbviteli fokozatok tarka változatait két igen egyszerű megkülönböztetésre szállítja le. A harmadfokon természetesen a székesfővárosban is mindig az illető minister fog eljárni. A kihágási halmazatokra vonatkozólag felvett intézkedés hivatva van végét vetni a ma uralkodó visszás helyzetnek. Jelenleg ugyanis oly kihágási halmazat esetén,* midőn a székesfővárosi hatóságok és az államrendőrség hatásköre egymással concurrál, a halmazatot alkotó kihágásokra vonatkozólag az eljárás kettéválasztatik, a mi elvi és gyakorlati szempontokból egyaránt tarthatatlannak bizonyult. Az államrendőrség hatáskörének megállapítását az okadatolja, hogy a kihágási bíráskodás tekintetében ennek a hatóságnak van szélesebb hatásköre. 16. §. Kihágási fórumok Újpesten és Rákospalotán. Az 1889 : XLVI. t.-cz. a székesfővárosi államrendőrség hatáskörét Újpest és Rákospalota községek területére is kiterjesztette. A hatáskörnek e kiterjesztése következtében mindazokban a kihágási ügyekben, a melyek a székesfővárosban az államrendőrség hatáskörébe tartoznak, e területekre nézve is az államrendőrség gyakorolja a bíráskodást. E kihágások fórumai mindkét területen teljesen ugyanazok; egyedül az 1876 : XIII. törvényczikkbe ütköző cselédügyi kihágásokra nézve van némi eltérés, de itt is csak a felébb vitel tekintetében. Első fokon ezekben az esetekben is a székesfővárosi államrendőrség jár el, a felebbvitel azonban az 1889 : XLVI. t.-cz. 6. §-a értelmében itt nem a székesfőváros közigazgatási bizottságához és a belügyministerhez, hanem az alispánhoz s innen a vármegyei közigazgatási bizottsághoz történik. Mindazokra a kihágásokra nézve, melyek a fentiek értelmében nem tartoznak a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe, természetesen az emiitett községekre nézve is a vármegyékben általában eljáró kihágási fórumok ítélkeznek. A teljes egységesítésnek hasonló okok, mint a minőkről a székesfővárost illetőleg említést tettem, egyelőre útjában állván, ezekre a területekre nézve is a fórumok bifurcatióját hozom javaslatba, olyanformán, hogy a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe tartozó összes kihágásokra nézve elsőfokon az illető kerületi kapitányság, másodfokon pedig minden