Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

162 1049. szám. 7, §. A felebbvitel előterjesztésének módja. A törvényjavaslat 7. §-a a felebbvitel (felebbezés, felülvizsgálati kérelem és felfolyamodás) előterjesztésének módját szabályozza. E szabályozás fontos elvet kivan általánosítani a közigazgatási eljárásban. Megengedi ugyanis, hogy a felebbvitel bármely neme nemcsak írásban, hanem szóval is mindig előterjeszthető legyen. Ugyanezt az elvet a közigazgatási bírósághoz intézhető panasz előterjesztése tekintetében az 1896 : XXVI. t.-cz. 85. §-a már életbeléptette; a jelen törvényjavaslat törvénynyé válása esetében tehát a felek a közigazgatási eljárás egész területén szóbelileg is előterjeszthetik jogorvoslati kérelmeiket. A felebbvitel szóbeli előterjesztésének általánosítása a jogkereső felek szempontjából kétségkívül jelentékeny egyszerűsítést és a jogorvoslat érvényesítésének számottevő megkönnyítését jelenti. A felebbvitel szóbeli előterjeszthetése mellett az írásbeli előterjesztésnek úgy munkában, mint költségben jelentkező terhe teljesen elkerülhetővé válik. Különösen lényeges e könnyítés a szegényebb néposztályhoz tartozók szempontjából, kik az írásbeli felebbvitel megszerkesztésével és továbbításával járó költségek miatt gyakran inkább lemondtak a jogorvoslat igénybevételéről. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a szóbeli felebbvitelek jegyzőkönyvbe foglalása a hatóságra meglehetős megterheléssel jár. Bizonyos továbbá, hogy a felebbezés és a felülvizsgálati kérelem, mely néha bővebb indokolást, a kérelem alapjának tüzetesebb kifejtését teszi kívánatossá, írásbeli utón rendszerint alkalmasabban terjeszthető elő. A hatóságok némi megterhelése azonban nem szolgálhat okul oly eljárás mellőzésére, melylyel a felek helyzetének lényeges megkönnyítése van összekötve; az viszont, hogy a felebbvitel bizonyos nemei Írásban rendszerint alkalmasabban terjeszthetők elő, azért nem lehet ok a szóbeli felebbvitel korlátozására, mert az előterjesztés módja a törvényjavaslatban facultative levén megállapítva, kizárólag a fél választásától függ, hogy melyik mód felhasználását tartja ügye érdekében alkalmasabbnak? A felebbvitel szóbeli előterjesztése a bírói sommás és a bűnvádi eljárásban, tehát mindenütt, hol az ügyvédi képviselet nem kötelező, szintén életbe van léptetve s így alig lenne igazolható, hogy a közigazgatási eljárásban, hol az ügyek egyszerűbb természete s a jogi bonyodalmaknak viszonylagos ritkasága még inkább teszik lehetségessé a felebbvitel szóbeli előadását, elzárjuk a felektől a felebbvitel előterjesztésének ezt a módját. A hatóság a szóbeli felebbvitelről köteles lesz jegyzőkönyvet felvenni. A szóbeli előterjesztés természetesen csupán a hatósági határozat, intézkedés, végzés sérelmes részeinek kijelölésére s a fél kérésének kifejezésére terjedhet ki, úgy, a mint azt az 1896: XXVI. t.-cz. 85. §-a a közigazgatási bírósági panasz szóbeli bejelentésére nézve megállapítja, A felebbvitel indokait tehát a halóság nem köteles jegyzőkönyvbe venni. Ez természetesen uem zárja el a felet attól, hogy az élőszóval bejelentett felebbvitel tüzetesebb indokolását később, de mindenesetre a törvényjavaslat 6. §-ában megállapított határidőn belül írásban nyújthassa be az elsőfokú hatóságnál. A szóbeli felebbvitel felvétele abban az esetben, ha a tárgyalás szóbeli volt s a felebbvitel bejelentése a határozat kihirdetését nyomban követte, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben folytatólag történhetik; ha azonban később történt a bejelentés, akkor természetesen külön jegyzőkönyvbe kell ezt foglalni.