Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 153 másodfokú határozat ellen azon az alapon, hogy az alsófokú hatóság nem volt illetékes, vagy határozata vagy ennek alapjául, szolgáló eljárása a törvényt sérti, felülvizsgálati kérelem legyen az illető ministerhez intézhető. A mínister az ilyen határozatokat megsemmisítheti és új eljárást rendelhet el. Ha két alsóbb fokú hatóságnak egybehangzó határozatai ellen a felebbezést — a hatóságok eljárásának egyértelműségében rejlő biztosítékra támaszkodva — a közigazgatási eljárás gyorsítása és egyszerűbbé tétele érdekében rendszerint nem is engedjük meg, oly esetekben, midőn illetéktelen hatóság járt el vagy illetékes ugyan, de határozatával vagy ennek alapjául szolgáló eljárásával törvényt sértett, semmiesetre sem zárhatjuk el a fél elől a felülvizsgálat útját. A jogorvoslatnak ehhez hasonló neme olyan esetekben, midőn a két egybehangzó határozat ellen szóló felebbezés ki van zárra, jelenleg sem ismeretlen közigazgatási rendszerünkben ; így pl. az 1894: XII. t.-cz. 117. §-a, továbbá az 1898 : II. t -ez. 72. §-a, az 1900 :XXVIII. t.-cz. 44. §-a, az 1900:

XXIX. t.-cz. 35. §-a a törvényjavaslatban tervezett felülvizsgálati kérelemmel lényegileg egyező jogorvoslatról tesznek említést. (Az 1886 : XXI. t.-cz. 10. §-ának második bekezdése pedig az érdekeltek 30 nap alatt emelhető panasza esetén általában felülvizsgálati jogot biztosit, a kormánynak minden olyan határozatra nézve, mely valamely törvény értelmében tovább nem felebbezhető.) Felülvizsgálat kérésének a törvényjavaslat szerint csakis másodfokú határozat ellen lehet helye; a harmadfokú határozat tehát minden körülmények között, jogerőssé válik és a fél részéről nemcsak felebbezéssel, hanem felülvizsgálati kérelemmel sem támadható meg. Annak a lehetősége tehát, hogy közigazgatási ügyben bárminő alakban több, mint három hatóság járjon el — leszámítva természetesen a közigazgatási bíróság végérvényes döntése alá tartozó ügyeket — jövőre ki lesz zárva. A felülvizsgálati kérelem a törvényjavaslat szerint mindig csak az illetékes ministerhez intézhető, tehát akkor is, ha egyébként az illető ügyben nem a minister járna el mint harmadfokú hatóság. A felülvizsgálati jognak kizárólag a ministeri hatáskörbe való utalásával a" törvényjavaslat növelni kívánja a felülvizsgálat hatályosságát s a 2. §. által felebbezési jogukban korlátozott feleknek az illetéktelen vagy törvénysértő hatósági határozattal vagy eljárással szemben fokozott biztosítékot kíván nyújtani az által, hogy az alsóbb hatóságoknak határozatai felett a felülvizsgálat jogát minden esetben a helyi érdekeken teljesen felülemelkedő, objectiv s ezért a törvényesség védelmére leginkább hivatott hatóságra ruházza. A felülvizsgálati hatáskörnek ez a szabályozása e mellett a jogegység biztosítására is legalkalmasabb. Annak megállapításánál, hogy milyen esetekben legyen a felülvizsgálati kérelem megengedhető, az a szempont vezetett, hogy a felek elől ezentúl se legyen a jogorvoslat útja elzárva egy olyan esetben sem, midőn az alsófokú hatóságok illetéktelenül jártak el,, vagy a törvénynek positiv szabályát sértették meg. Ezért a felülvizsgálati kérelem nemcsak a törvényben megállapitott alaki (eljárási), hanem az anyagi jogszabályok megsértése esetén is emelhető. Ilyen terjedelmet tulajdonított a gyakorlat az 1886 : XXI. t.-cz. 10. §-ának második bekezdésén alapuló panaszjognak is. A felebbezés és a felülvizsgálati kérelem között tehát a főkülönbség abban áll, hogy mig a felebbezés a ténykérdésre és jogkérdésre egyaránt kiterjed, addig a felülvizsgálat köréből a ténykérdés teljesen ki van zárva; a felülvizsgálat jogával felruházott ministernek egészen az alsóbbfokú hatóságok által megállapitott tényállást kell elfogadnia s egyedül azt vizsgálja, vajon az eljárt hatóságok vagy ezek egyike nem volt-e illetéktelen, vagy határozata vagy ennek alapjául szolgáló eljárása nem ütközik-e a tőrvénybe? KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. 20