Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-1040. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
8 1040. szám. dott meg, hogy habár tagjai egynek kivételével ma is ugyanazok, kik az 1899-iki és 1900-iki bizottságot képezték, formailag teljesen uj testületnek tekinti magát, melyre nézve az előbbi években működött bizottságok határozatai kötelező erővel nem birnak és igy teljesen szabadságában áll az előző években elfoglalt elvi álláspontot magáévá tenni, vagy azt az időközben netalán változott körülményekhez képest módositani. Beható tárgyalás után a magyar országos bizottság azon megegyezésre jutott, hogy még ma is az ország érdekében áll azon két vezérelvnek érvényesítése, mely az előző bizottságokra nézve irányadó volt, t. i. hogy először is kívánatos — minthogy a quota ügyében a királyi döntés teljesen érvényes ugyan, de parlamentaris államban minél ritkábban és csakis végső esetben alkalmazandó kivételt képezhet — a hozzájárulási aránynak megállapítását a két törvényhozás utján eszközölni; másodszor, hogy mindkét fél érdekében áll a quota-kérdés parlamenti utón való elintézésének érvényét lehetőleg hosszú időtartamra kiterjeszteni. A mi magát a hozzájárulási arányt illeti, a magyar országos bizottság azt, miként 30 év óta minden magyar bizottság a mindkét államban fennálló és egyenlő alapokon nyugvó egyenes és közvetett adók bruttó-eredményeiből kivánja kiszámíttatni. Igaz, hogy az osztrák quota-bizottságok ezen alapnak jogosultságát soha el nem ismerték, hanem azzal szemben más számítási alapokat hoztak javaslatba, melyek ismét a magyar bizottságok részéről elfogadhatatlanoknak tartattak, de még eltekintve ezen elvi eltéréstől is, az osztrák bizottságok ismételten kifogást tettek a magyar bizottságok részéről az imént emiitett alapon tett számitások részletei ellen, a miből mindannyiszor a két bizottság közt igen hosszadalmas és eredménytelen viták keletkeztek, ugy hogy az egyezkedés elvégre is csak az elvi különbözetek mellőzésével compromissum utján jöhetett létre. Ugyanez történt 1899. és 1900-ban is, a midőn a magyar részről tett számítás Magyarország terhére 33.84°/o-ot eredményezett, mely arányszám messze eltért az osztrák részről eredetileg felállított követeléstől, melyet azonban, minthogy az osztrák bizottság ama túlzott követeléseit tetemesen leszállította, a magyar bizottság aránylag csekély törtszámmal (0-56°/o) megtoldott, ugy hogy a két bizottság a 34.4:65.6 arányszámban állapodott meg. A mint az ezen jelentéshez csatolt melléklet mutatja, a magyar bizottságok részéről mindenkoron fentartott alapon 1899-ben tett számítás az 1898. évi eredmény tekintetbe vétele által alig változott. Ugyanis ezen számítás szerint az arány a 2°/o-os praedpuummal együtt volna 33-73 : 6627, tehát Magyarországra nézve csak 1 /io°fo-kal kedvezőbb, mint azon számítási eredmény, melyhez az 1899-iki és 1900-iki magyar bizottságok jutottak. Ezen különbözet oly csekély, hogy a magyar országos bizottság ebben nem láthatott okot az eddig fennállott arányszám megváltoztatására nézve újabb, előreláthatólag hosszadalmas és eredménytelen tárgyalásokat megindítani. A hetes albizottság tehát arra utasíttatott, • hogy az osztrák hetes albizottsággal szemben a statusquo változatlan fentartását indítványozza a dolog természetéből eredő azon egyetlen módosítással, hogy a kötendő egyezmény érvénye 1901. július hó í-én kezdődnék és 1910. deczember hó 31-én végződnék. A két hetes albizottság ugyancsak 1901. márczius 28-án délutáni 2 órakor összejővén, a magyar albizottság részéről az imént emiitett javaslat tétetett, melyhez az osztrák albizottság hozzájárulni késznek nyilatkozott, az időtartamra vonatkozó pont kivételével, melyre nézve az osztrák albizottság azon ellenjavaslatot tette, hogy az újonnan kötendő egyezmény érvénye 1901. július 1-én kezdődjék, de ne 1910., hanem 1909. deczember 31 -én végződjék. A magyar albizottság ezen csekély változtatásnak semmi fontosságot nem tulajdonítván, kijelentette, hogy azt a magyar országos bizottságnak elfogadásra ajánlani kész. A magyar országos bizottság pedig ugyanezen a napon délutáni 5 és fél órakor tartott ülésében e módosítást elfogadta. Mindkét országos bizottság egybehangzó határozatai azután mindkét részről aláirt jegyzőkönyvben foglaltattak össze, melynek tartalma szerint a közösügyi költségekhez való hozzájárulási
