Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1048. Az összeférhetlenségről szóló 1875. évi I. t.-cz. revisiójára kiküldött bizottság jelentése

1048. szám. 113 A képviselői állással nem fér össze, hogy a kormány és egyesek, társulatok vagy bárki más között ügyleteket közvetítsen, vagy bizományi megbízásokat viseljen, még ha a működés nem is jár díjazással. A kormány, még akkor is, ha az állam érdekei ugy kívánnák is, hogy saját közegei ily ügyletek létesítésében közre ne működjenek: fog találni más megbízottakat, a kikre megbízását ruházhatja. Egyesek anyagi érdekében a közbenjárás a képviselőre törvényjavaslat 7. és 12. §-ai szerint amúgy is tilos. A 3-ik pont az állami javak vagy a kormány kezelése alalt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek, vagy haszonhajtó jogok vevőiről szól, Összeférhetlenségi viszony létesülhet a kormány és képviselő közt ily jogviszony mellett olykép, hogy a szerződési, fizetési feltételek megállapításában vagy a feltételek teljesítése körül, a kormány elnézést, engedékenységet, túlszigort vagy kedvezést gyakorol s ezzel a képviselő függetlenségét veszélyezteti. E szabály alól a kivétel az 1. pontban foglalt föltételek mellett lett megállapítva. A 4. pont az ingatlanok és haszonhajtó jogok eladójára vagy elcserélőjére vonatkozik. E pontnál azonban kimondatott, hogy az ily eladás, ha annak közérdekű volta igazoltatik, és a szerződés megkötésétől számított 30 nap alatt az országgyűlésnek bemutattatik, incompatibilitást nem létesít. Az egyik feltétel tehát, hogy ne a képviselő iránti netáni kedvezés, hanem közérdek legyen a megvétel oka, a másik a bejelentés által elérni szándékozott nyilvánosság. Az 5. pont az állami vagy kormány kezelése alatti alapítványi javak, javadalmak, jövedékek és haszonhajtó jogok bérlőire vonatkozik. A régi törvény a bérlőkre az incompatibilitást ki nem mondta. Az eredeti javaslatból, annak idején, a bérlők a főrendiház által törölve lettek. Kétségtelen azonban, hogy a bérleti viszony is függési viszonyt létesíthet a képviselőre a kormánynyal szemben; mert a kormány ily viszony mellett szintén kedvezést vagy túlszigort gyakorolhat. Ezért a javaslat, mint incompatibilis viszonyt a bérlő viszonyát is felvette, mégis ugy a bérre, mint a haszonbérre nézve, az általános szabály alól azon bérleteket kivette, melyeknél a bérösszeg a 3.000 koronát meg nem haladja. A haszonbérlőre azonban, hogy kivétel alá essék, szükséges, hogy haszonbérleményét nyilvános verseny utján szerezte legyen. A 6. pont szól azon szállításokról, vagy bérletekről, melyeknél a kormány a szállító vagy bérbevevő. Kétséget nem szenved, hogy ily szerződési viszonyban is a kormány kedvezést gyakorolhat a bérbeadóval szemben az ár s egyéb szerződési feltételek megállapítása tekintetében. Azonban mivel gyakran — például ha az állam valamely birtokostól egy házat bérel, valamely hivatal elhelyezése czéljából,— alig lévén képzelhető, hogy egy helyen több, hasonlóan alkalmas házat talál e czélra: — itt a nyilvános versenyt vagy ajánlati versenytárgyalást föltétlenül kikötni nem lehetett. Ha az állam a szállító, ez esetben nem irható ki a verseny, de megszabta a javaslat a határt a bérösszeg vagy szállítási árnak 6.000 koronában való megállapításával, abból indulva ki, hogy ily csekély összegen alul a képviselő függetlensége veszélyeztetve nem lehet. Ugyanezen pont kiveszi az 5. és 6. pontok tilalma alól a vasúti forgalom könnyítésére vonatkozó peage-szerződéseket. A 7. pont szól a közhasználatú vasút, közhasználatú csatorna és bármely közhasználatú közlekedési vállalat engedélyesének összeférhetlenségéről. A régi törvény szerint csak a vasút és csatorna engedélyese volt kifejezetten összeférhetlen helyzetben a képviselőséggel, a többi közlekedési vállalatok (helyesebben közlekedési KÉPVH. IROMANY. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. 15