Képviselőházi irományok, 1896. XXXV. kötet • 1018-1039., CCCLXIX-CCCLXXII sz.

Irományszámok - 1896-1038. A közgazdasági bizottság jelentése, "a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal az Adriai tenger nyugoti részén teljesitendő parthajózás (a Fiu7me és Velencze, valamint Fiume és Ancona között közlekedő gőzhajójáratok) fentartása iránt kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 1007. számú törvényjavaslatról

152 1038. szám. A mennyiben pedig a kereskedelmi minister a szerződés 5. §-a alapján elrendeli a negyedik hetijárat indítását Fiume és Velencze között, ugy ez esetben a társaság évenként 614 járatot fog teljesíteni s ezeken bejár 74.010 tengeri mértföldet. Az új szerződés alapján tehát a társaság évenként 132 járattal és 15.840 tengeri mértfölddel fog többet teljesíteni és pedig az eddig élvezett állami segély felemelése nélkül. Miként az előadottakból kitűnik, a Fiume és az észak-olasz-adriai kikötők közötti forgalomnak az új szerződés rendelkezései alapján tetemesen több hajójárat álland rendelkezésére s igy a mai helyzettel szemben a javulás szembeötlő. Tény azonban, hogy úgy a személy-, mint az árúforgalom közvetítésére teljesen alkalmas hajószolgálat fölött csak akkor rendelkezünk, ha majd az utazó és szállító közönségnek mindkét vonalon és mindkét irányban naponkénti hajójáratok állanak rendelkezésére s ezért a közgazdasági bizottság kiemelendőnek tartotta, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete azt megengedi, ily naponkénti hajóösszeköttetések lennének szervezendők. A -szerződés 2. §-a elrendeli, hogy a járatok .menetrendje a kereskedelmi minister jóváhagyása nélkül életbe nem léptethetők és hogy azok csupán az ő engedélyével módosíthatók. Az összes ezen szerződésben contemplált járatokon a hajók menetsebessége óránkénti 12 tengeri mértföldben állapittatnak meg. (3. §.) Előnyösebb lenne ugyan, ha ezen járatok nagyobb menetsebességgel tartatnának fenn, ámde tekintettel azon tetemesen nagyobb költségekre, a melyeket a menetsebesség fokozása okozna, ettől pénzügyi tekintetekből ez idő szerint el kellett állani. A szerződés 5. §-a elrendeli, hogy a mennyiben a velenczei negyedik heti járat fentartására egy új gőzös beszerzése válnék szükségessé, a társaság ennek beszerzésére a subventio felemelése nélkül köteleztetik azzal, hogy ezen gőzösnek minden tekintetben legalább a »Hegedüs Sándor« nevű gőzössel egyenlőnek kell lennie, mely rendelkezés a bizottság helyeslésével találkozott, mert a »Hegedüs Sándor« gőzös az igényeknek minden tekintetben teljesen megfelel. A 6. §. a meglévő gőzösöknek a szerződés tartama alatti pótlásáról intézkedik, a 7. §. pedig nagyobb mennyiségű árúknak külön járatok utján leendő gyors elszállításáról gondoskodik. A szerződés tartama a törvény kihirdetésétől az 1916. évi deczember 31-éig terjedő időszakra állapittatik meg. Az állami subventio évi 160.000 korona. (19. §.) Ezen állami segélyből esik minden befutott tengeri mértföldre a még ma érvényben álló szerződés alapján 2 korona 75 fillér, az új szerződés 1. §-ában megállapított járatok után 2 korona 43 fillér, az új szerződés 1. és 5. §-aiban contemplált járatok után pedig 2 korona 16 fillér. Tekintve, hogy a társaság kizárólag gyors járatokat köteles teljesíteni és hogy a személy- és áruszállítási díjak a fiumei útirány versenyképessége érdekében igen alacsony összegekben állapitandók meg, a fenti államsegély, a mely az új szerződésben a régivel szemben tengeri mértföldenként 32, illetőleg 59 fillérrel csökkent, semmi esetre sem mondható magasnak. A szerződés többi szakaszai a személy- és áruszállítási díjszabásokra, az állami felügyeletre, a postaszállitásra, ügynökségek felállítására, a társaság hajóinak hadi czélokra leendő felhasználására stb. vonatkozó határozmányokat tartalmazzák és lényegükben megegyeznek a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal és Adriai tenger keleti részén teljesítendő parti gőzhajójáratok tárgyában 1901. évi január hó 27-én kötött és a tisztelt képviselőházhoz beterjesztett szerződés rendelkezéseivel.