Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról
992. szám. 49 Ezen javaslatnál figyelembe vettük azon másik tényt is, hogy a szabad tengeri hajózás segélyezéséről szóló 1893 : XXII. t.-ezikkben, minden ezen törvénynek megfelelő vállalatnak, illetve hajónak biztosítva van az adó-, bélyeg- és illetékmentesség,, úgy, hogy nem látszoft volna igazoltnak azon kedvezmény alól, mely az idézett törvény alapján, minden újonnan beszerzett hosszújáratú tengeri hajót, illetve hajózási vállalatot megillet, csupán az Adriát kizárni. Ez okból áz idézett kedvezmények megadása ellen a közgazdasági bizottság észrevételt nem tesz és megelégedéssel fogadja, hogy szemben az 1893 : XXII. t.-czikk vonatkozó intézkedésével, a községi adó alól való mentesség az Adriára nem terjesztetett ki. Az adókedvezmény, mint a kereskedelmi minister úr a bizottságban közölte, az Adria utolsó évi mérlegének adatai szerint, körülbelül évi 160.000 koronát képvisel. Az Adria ellen a kormány utasítására megindított megadóztatási eljárás során a kincstár képviselője az Adria adóját az 1897., 1898. és 1899. üzleti eredmények alapján 97.773 K 25 fillérben kívánta megállapittatni; ez az eljárás azonban eddig eredményre nem vezetett, mert a budapesti IV. kerületi adókivető bizottság, folyó évi 3. számú jegyzőkönyvi határozatával a kincstárt elutasította. Az ügy most a törvényes felebbviteli eljárás folyamán van. Ha ezen az alapon számítjuk a jelen törvényjavaslatban biztosított adókedvezmény értékét, azt találjuk, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és az általános jövedelmi adó, valamint a betegápolási adó alól való mentesség körülbelül 135.000 koronát tesz. Ehhez járul addig, mig az Adria elsőbbségi kölcsöne visszafizetve nem lesz, az 1899. évben fennállott tőke után 20.224 K tőkekamatadó, a mi a pótlékokkal együtt körülbelül 27.768 koronát tesz. Ez az összeg azonban az elsőbbségi kölcsön visszafizetése arányában évről-évre csökken. , A mi a bélyeg- és illetékkedvezmény értéket illeti, az a részvények kibocsátásánál egyszermindenkorra 31.500 korona. A szelvénybélyegmentesség a múlt évi eredmények szerint körülbelől 4300 korona. Az illetékegyenérték elengedésének kedvezménye évi 150—200 koronát képvisel. A közgazdasági bizottságban felvettetett azon kérdés, nem volna-e kiviteli érdekeink biztosítása czéljából szükséges a szerződés tarifalis biztosítékai mellett kikötni az állam közvetlen befolyását a kiviteli és behozatali forgalomban alkalmazott díjszabásokra. A bizottság ezen kikötést sem szükségesnek, sem lehetségesnek nem tartja. Nem szükséges, mert a szerződésnek a tarifák képzésére vonatkozó határozmányai hosszú gyakorlat tapasztalata szerint teljesen alkalmasak voltak közgazdasági érdekeink megóvására. A szerződés határozmányai kizárják azt, hogy a társaság Fiume hátrányára állapithassa meg díjszabását; hogy bármily viszonylatban is Fiume hátrányára disparitások érvényesüljenek. Nem lehetséges ezen kikötés, mert ellentétben áll a hajózási üzlet természetével, a melyben a fuvardíjak egész más alapon alakulnak, mint a vasutak díjszabásai. A hajófuvardíj a verseny, a rendelkezésre álló fuvar és a hajókinálat eredménye, a mi nyilvánosan jegyeztetik és oly hullámzásnak van alávetve, mint bármely más árúczikk, melyben rendszeres kereskedelem van. Egyetlen hajózási vállalat sem adja fel, mert a hajózási üzlet természetével ellenkezik, díjszabási szabadságát, illetve csak oly ár mellett tehetné ezt, a mely aránytalan és nem indokolható áldozatokat róna az államra. Az Adria által Fiumében közvetített árúforgalmat véve, a behozatal és kivitel mennyisége 3,103.870 métermázsa volt, az állami segélyből tehát minden métermázsa árúra 36 fillér esik, tonnájára 3-66 korona. Ezen összegért egyetlen vállalat sem adhatja át a díjszabásai fölött való rendelkezést. E díjszabások egyébként indokolt panaszra köztudomás szerint nem szolgáltattak okot. A mellékletben közölt kimutatásban összeállitvák a fontosabb kiviteli czikkekre 1900-ban érvényben állott fuvardíjak. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. 7
