Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.

Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról

992. szám. 31 A behozatal alárendelt gazdasági jelentőségű; túlnyomó nagy részét a kőszén képezi. A brazíliai járatok, melyek lisztkivitelünkre oly fontosak, nem vezettek - e czikkel foglalkozó kereskedö-czégek hiányában — közvetlen behozatalra. A déli gyümölcs behozatalnak ez időszakban nincs még nyoma. Az 1886. évi szerződés tartama alatt az Adria a következő összegű állami segélyben részesült. 1887-ben . . .... . . . 613.958 korona 30 fillér 1888-ban . ... . . . . . 614.000 » — » 1889-ben . . . . . . . . . 613.308 » 18 » 1890-ben. . . . . . . . .632.720 » 38 » 1891-ben . . .... . . . 623.404 » 90 » Az államsegély ezek szerint tényleg azon összeg keretében mozgott, melyet a kormány az 1886. évi törvényjavaslat indokolásában bejelentett. Ezen időszak alatt az Adria, mint a társaság pénzügyi helyzetére vonatkozólag a mellékletekben közölt kimutafásókból kivehető, anyagilag teljesen consolidálódott. A társaság, mely miként emiitettük, 1885-ben mint veszteséget leirta alaptőkéjének felét, az 1885. üzletévet már pénzügyi eredménynyel zárta le és leszállított alaptőkéje után 5°/o osztalékot fizethetett. 1886-ban az új szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesithetése érdekében a társaság 6°/o-kal kamatozó 900,000 aranyforint kölcsönt vett fel-, a mivel a szerződés értelmében új hajókat szerzett. A társaság hajóbevételei, az új hajók beszerzése után, az 1886. évi 280.000 koronáról 701,000 koronára emelkedtek az 1891. évben, a mi arra mutat, hogy a hajózási üzlet belterjessebbé vált. Az időszak végéig a társaság, mely 1886-ban és 1887-ben osztalékot nem fizethetett, 1888-ban 6°/o, 1889—1890-ben 9°/o, 1890—1891-ben 10°/o osztalékot fizetett, 2.236,825 korona tartalékot gyűjtött, a mit jórészt hajóiban helyezett el. A magyar tengerészet fejlődésének történetében az 1891. év korszakos jelentőségű. Az Osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalat, mely az 1888: XXI, t.cz.-be iktatott szerződés értelmében Magyarország részéről is jelentékeny évi segélyezésben részesült, súlyos pénzügyi válságba jutott, melyből a kibontakozást állami segélyének jelentékeny fölemelésében kereste. A n. agyar kormány ezen segély felemelése ellenében határozott visszautasító álláspontot foglalván el, a megindult tárgyalások, miután az osztrák kormány a Lloyd pénzügyi helyzetét feltétlenül sanálni akarta, azon kérdés felvetésére vezettek, nem merülne e fel -nehézség az ellen, ha az osztrák-magyar Lloyddal fennálló közös szerződéses viszony a szerződésnek még hátralevő tartamára felbontatnék és a vállalat kizárólag Ausztriával lépne szerződéses viszonyba. Ezen helyzetet a magyar kormány arra használta fel, hogy hozzájárulván a Lloyddal kötött szerződés felbontásához, a -magyar kiviteli érdeket, a mennyiben azok a Kelet felé irányulnak, biztosítsa a nélkül, hogy ezért pénzben kifejezésre jutó ellenszolgáltatást kellene nyújtania. Megvalósítást nyert azon eszme, hogy a monarchia két állama azon hajózási irányok rendszeres kihasználásáról gondoskodjék, a mely irányokban gazdasági érdekeinek túlnyomó tömege fekszik, a mihez képest Magyarországnak a Nyugat felé irányuló összeköttetések, Ausztriának pedig a Kelet felé való összeköttetések saját költségén való fentartásáról kell gondoskodnia. Magyarország közgazdaságának és főleg kivitelének érdekei túlnyomóan a Nyugat felé irányuló hajózási összeköttetések fentartását teszik elkerülhetetlenül szükségessé, mig Ausztria közgazdaságának és kivitelének érdekei első sorban a Keleten és az indiai Oczeán által határolt országokban vannak.