Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.

Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról

992. szám. 23 alá bocsátani. A részvénytársaság a segélyezett járatokon az első évben saját tulajdonátké­pező és a magyar tengeri hajók lajstromába iktatandó öt gőzhajót (4000 tonna képességgel) bocsát szolgálatba és ezeken felül a saját tulajdonát képező hajók számát évenként legalább egy 800 tonnás gőzössel szaporítja. A társaság megalakulásával, valamint a részvények kibo­csátásával járó szerződések és egyéb okmányok bélyeg- és illetékmentesek. 7. A társaság üzletigazgatósága Fiumében lesz; legkésőbb a társaság részvénytársa­sággá alakultakor Fiumében lakó magyar honpolgár nevezendő ki üzletigazgatóvá. Az üzlet­igazgató kinevezését, az üzletigazgatóság szolgálati utasítását, a földmívelés-, ipar- és keres­kedelmi minister hagyja jóvá. 8. A társaságnak öt egymásután következő éven át évenként 300.000 korona állam­segély adatik. A törvényjavaslat indokolása, utalva az 1880-iki költségvetés indokolásában kimutatott azon szükségre, hogy Fiume és a nyugat-európai kikötők között a gőzhajózási összeköttetések rendszeresítessenek, a mi elkerülhetlenné teszi, hogy ezen czélból egy társaság rendes segé­lyezésben részesittessék, kifejti, hogy az ország termékeinek és kivált a lisztnek Fiúmén át Angol országba, valamint Nyugat-Európa más kikötőibe való biztos és rendszeres szállí­tása czéljából oly útirányra van szükségünk, a mely független más államok kereskedelmi és vasúti politikájától. Az ezen czélnak megvalósítására eddig alkalmazott eszközök kielégítőknek nem tart­hatók, daczára annak, hogy azok segítségével eddig is jelentékeny forgalom éretett el, a meny­nyiben az állam által segélyezett gőzhajókon 1877-ben 22.446 q. . 1878-ban ......... 228.279 » 1879-ben . . . . . . . • . . 748.252 » árú vitetett ki és viszont ugyanezen hajókon 1877-ben 7.343 q. 1878-ban . • . 2.056 » 1879-ben . . 51.149 » áru hozatott be. Czélszerűbbnek látszott ennélfogva, a rendes gőzhajózási összeköttetést Fiume és a nyugateurópai kikötők között egyetlen társaságra bizni és azt a kezdet első éveiben állami segélyben részelteini, Ezen eszméből kiindulva, a szóban levő czél elérésére öt évre 300.000 K. állami segélylyel köttetnék meg a szerződés, a melynek ellenében 150 járat volna fentartandó, még pedig úgy, hogy a járatok közül legalább fele mindenesetre Fiuméből induljon, a többi pedig Fiúméba menjen. A nyugat-európai kikötők közül a Magyar­ország, illetőleg a Fiúmén át való kivitelre nézve legnagyobb jelentőségűek rendszeresen, bizo­nyosan előre meghatározott időben érintetnének; igy Liverpool, mint Nagy-Britannia legfon­tosabb kikötője és számos tengerentúli, nevezetesen brazíliai és északamerikai gőzhajózási járatoknak kiinduló pontja, havonként kétszer érintetnék; Glasgowba, mint a lisztnek kiváló piaczára, havonként indulna gőzhajó; Nagy-Britannia nyugati partján a viszonyokhoz képest, London, Hull, vagy Leith havonként egyszer jönne velünk összeköttetésbe; Amszterdam, vagy más hollandi, vagy belga tengeri kikötő, részint liszt, részint árpa, repcze és más terménye­ink könnyebb kivitele érdekében havonként egyszer érintetnék. Végül Marseillebe, Franczia­ország ezen borunk és faáruink, kivált a dongák szempontjából fontos főkikötőjébe havonként legalább egy-egy gőzös indíttatnék. A járatok számának és főirányának meghatározásán felül elvet tartalmaz a szerződés a fuvardíjak megállapítására. A tengeri hajózás természete szerint a fuvardijak alkotása a szabad versenytől függ, ez oknál fogva csakis azt az általános kötelezettséget lehet szerződésileg ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom