Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.

Irományszámok - 1896-997. Törvényjavaslat az állami gyermekmenhelyekről

>> 148 997. szám. 1900-ban volt szülés, az elvetéléseket bele nem számítva: az egyetemi I. szülészeti klinikán . . . . 1:093 » » II. » » ........ . . . . 817 i » bábaképezdében 502 a Szt. Rókus-kórház szülészeti "osztályán 1.230 a Szt. János » » » ......... 171 Összesen 3.813 A klinikák azonban még több szülőnőt is képesek volnának befogadni. A vidéki menhelyeket első sorban oly városokban óhajtom felállítani, a hol bábaképezdék vannak, lehetőleg azokkal kapcsolatosan, továbbá ott, hol a társadalom e tekintetben segítségemre lesz. 2. §. A mi most már az állami gyermekmenhelyek létesítési költségeit közelebbről illeti: a törvényjavaslat 2. §-ának rendelkezése szerint úgy a budapesti, mint a vidéki gyermekmenhelyek az államkincstárnak minden megterheltetése nélkül, kizárólag az e czélra felhasználható alapok és alapítványok igénybevételével lennének fedezhetők. Elsőben is rendelkezésre áll a belügyministerium felügyelete alatt álló »országos szül- ós lelenczházi alap«, melynek vagyonállása 1900. év végével 1,087.000 korona. Ez az országos alap az 1815. évben Bécsben elhunyt Sándor István hazánkfiának végrendeleti hagyományából keletkezett. A nemeslelkű emberbarát, — kinek emlékezetét a Budapesten létesítendő állami gyermekmenhely épületében megfelelő helyen és alkalmas módon láthatólag is megörökiteni szándékozom, — 1793. évben kelt végrendeletében idevonatkozóiag következőkép rendelkezett: »Ugyanott (t. i. Pesten) az ország közepén a szegény gyermekek számára, kik a szülőiktől elhagyattatnak s talált gyermekeknek neveztetnek, egy oly háznak felállítására' mely németektől Findlingshausnak neveztetik, hagyok ötezer forintot, azaz 5000 frtot. Hasonlóképen a szülésháznak (Geburtshaus) ^ ott való felállítására rendelek ötezer forintot, azaz 5000 frtot.« E hagyomány a végrendelkező halála (1815) óta kamatos kamataival tetemesen megszaporodva, alapszerűen kezeltetik. Az ebből keletkezett országos szül- és lelenczházi alapba utaltattak be mindazok a kisebb-nagyobb alapítványok és adományok, melyek az országos lelenczház czéljaira idő folyamán a belügyministeriumhoz érkeztek. Ezek sorából névszerint is megemlíteni kívánom a néhai báró Preiss János Ferencz táborszernagy ós Erdély volt katonai parancsnoka, továbbá a néhai Szvoboda Antal hatvani lakos, végül a néhai Ordódy János fűzi lakos végrendeletéből kifolyólag országos lelenczház (gyermekmenedékház) czéljaira rendelt tekintélyesebb hagyományokat. Igaz ugyan, hogy a szül- és lelenczházi alap főalkatrészót képező Sándor István-féle hagyománynak fele^része — a végrendelet szerint — kifejezetten szülház felállítására lenne fordítandó. Minthogy azonban a fentebb előadottak szerint a Sándor István által kitűzött egyik czól az állam és a székesfőváros által már megvalósíttatott, sőt a szülészeti két klinika által az utóbbi években életbe léptetett "új intézmény, az u. n. szülészeti polikliniküm ezerekre menő szülőnőnek nyújt, ezek saját lakásán, ingyenes szülészeti segélyt, tehát Budapesten külön vagy a gyermekmenhelylyel kapcsolatos szülőházra egyáltalán nincs szükség: semmi jogi akadálya nincs annak, hogy az ekként mintegy felszabadult Sándor István-féle szülőházi alap, — mely tulajdonkópen már az állami klinikák létesítésekor