Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-957. Az igazságügyi bizottság jelentése "a consuli illetékek szabályozásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

957. szám. 71 tett javaslat ez ideig szentesítve nem lett és időközben az 1899. évi XXXVI. t.-cz. által a koronaérték számítási módja közkötelezővé vált, ezen törvényes számítási mód volt a díjtarifa tételeinél is alkalmazandó. Az igazságügyi bizottság a 887. számú törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Rész­leteiben azután a törvényjavaslat a következő módosításokkal fogadtatott el: «) a 8. § 2-ik bekezdéseként, következő szöveggel toldandó meg: »A m. kir. ministerium által kibocsátott rendeletek tudomás végett az országgyűlésnek bejelentendők«; ezen módosítás szükségességét indokolja azon körülmény, hogy az ezen törvényjavaslattal összefüggésben levő 1891 : XXXI. t.-cz. 18. §-a hasonlóan, intézkedik; b) a 11. §. szövegéből ezen mondat: »mely e tekintetben a közös külügyministerrel egyetértőleg jár el«, kihagyandó. A bizottság úgy találta, hogy miután a törvény végrehaj­tására nézve a javaslat több helyén van intézkedés, ezen rendelkezés itt felesleges; c) az általános consuli illetéktarifa II. rész 30. tételszámánál »Életbenlétről szóló tanúsít­vány kiállításáért* helyett tétessék: »a) Életbenlétről szóló tanúsítvány kiáilitásáért« és ezen megjelölt hivatalos cselekményért fizetendő illeték czímén: az illetékösszeg-rovatba beiktatandó: »4 korona 50 fillér«. A második sorban, e helyett: »700 K-ig terjedő«, tétessék: »b) 700 K-ig terjedő«. Beiktatandó volt a 4 K 50 f illetékösszeg,, mivel a ministerelnök kijelentése szerint, a javaslat eredeti szövegében ezen díjtétel fel volt véve és csak elnézésből maradt ki a 887. számú nyomtatott törvényjavaslatból. És mivel ezen szakasz 2-ik sora egy másik díjtételre vonatkozik, azért ezen különböző cselekmények díjtételei a) és b) jelzés által voltak megkülön­böztetendők; d) az általános consuli illetéktarifa II. rész 50. tételszámánál annak első sorában fog­lalt ezen kifejezés helyett: »A cs. és kir. közös külügyministerium^ teendő: »A cs. és kir. közös külügyminister a magyar kormány beleegyezésével.« Mivel ekként az illeték mérséklése csakis a magyar kormány hozzájárulásával lesz engedélyezhető. A bizottság ezenkívül a következő stylaris módosításokat fogadta el: Az 1. §-nál: »A jelen« helyett: »Ezen« szó tétessék. A 2. §. első bekezdésében: »A consuli illetékek mindenkor a közös külügyministerium nevében szabatnak ki az által a consuli hivatal által« helyett télessék: »A consuli illetéket mindenkor az a consuli hivatal szabja ki«. A 4. §. második sorában: »érvényes szabályok« helyett: »érvényes törvények és szabá­lyok*; ugyanezen szakasz harmadik sorában: »ugyszintén azok a szabályok is« helyett: úgy­szintén azon törvények és szabályok is«, tétessék. Az 5. §. második és harmadik sorában: »mely a panasz felett, ha a panaszt emelő fél magyar állampolgár, a kir.» helyett ez tétessék: »mely a panasz felett másodfokban és vég­érvényesen határoz és pedig, ha a panaszt emelő fél magyar állampolgár, a m. kír.«. Ugyanezen szakasz első bekezdésének utolsó sorában előforduló ezen szavak: »határoz másodfokban és végérvényesen*, kihagyassanak. A 6. §. 2-ik bekezdésének első sorában: »kieszközlés számába megy« helyett: »kieszköz­lés az is« tétessék. A 9. §. második bekezdésében ezen szó helyett: »életbeléptének«, tétessék: »hatályba léptének«. A 10. §. első bekezdésének első sorában ezen kifejezés helyett: »életbelép«, tétessék: »hatálybalép«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom