Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-930. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről
16 930. szám. értéket képviselnek. — Hosszas tárgyalások és többszöri helyszíni szemle után végre azon telekcsoport jeleltetett ki a törvénykezési épület czéljaira, a mely a fapiacz mellett fekszik s mely 66.000 koronáért a tulajdonosok részéről megvételre felajánltatott. A vármegye a tulajdonát képező s igazságügyi czélokra ingyenesen használt helyiségek visszabocsátása ellenében, valamint a régi ügyészségi épületért összesen 80.000 koronát köteles a kincstár javára fizetni. 4. S.-A.-Uj helyen a törvényszék szintén a megye székházának egy részét használja ingyenesen, ezenfelül pedig bérépületben is van elhelyezve. — Ugyanily épületben nyer elhelyezést a járásbíróság is, míg a betétszerkesztők egy harmadik bérépületben működnek. — Az ekként birt helyiségek azonban nemcsak hogy meg nem felelők, de azok egy része annyira kifogásolható, hogy azoknak használata közegészségügyi szempontból rendőrhatóságilag betiltatott s csakis arra való tekintettel, hogy a városban oly épület, a melyben a törvényszék elhelyezhető lenne, nem található, lesz a további használat ideiglenesen, mig az új törvénykezési épület elkészül, kieszközölhető. — Természetes, hogy az esküdtbíróság nem is volt a törvényszék helyiségeiben elhelyezhető, a mennyiben a törvényszék részére csakis egy, alig megfelelő tárgyalási terem áll rendelkezésre, hanem a jelzett czélra a megye székházának nagy termét és mellékhelyiségeit kellett igénybe venni. Az építkezés czéljaira első sorban alkalmas telket kell biztosítani s az építési programm megállapítása után lesz a vármegye részéről felajánlott hozzájárulás tárgyalás alá vehető. 5. Székesfehérvárott a törvényszék egy része a megye székházában, más része, valamint a járásbíróság és az ügyészség is külön-külön bérépületekben vannak elhelyezve. — A czélszerű helyiségek s különösen a kellő nagyságú tárgyalási termek hiánya e helyen is nagyon érezhető s hogy a törvényszék esküdtbirósági hatáskörrel fel volt ruházható, ez csak a város előzékenységének köszönhető, mely a városház tanácstermét s mellékhelyiségeit engedte e czélra át. Az építkezést eddigelé e helyen is az alkalmas telek hiánya akadályozta, mig végre sikerült a folytatott tárgyalások eredményeként elérni, hogy a város a vásártér egy részét 2.000 négyszögöl terjedelemben 30.000 korona vételár mellett a kincstárnak tulajdonul átengedte, kötelezvén magát az építkezéshez szükséges homokot és az alapozáshoz szükséges terméskövet ingyen szolgáltatni. A törvénykezési építkezések terén ez a következő három év programmja. Az 1. §. h) pontjához: v Az 1896. évben létesített mezőgazdasági múzeum 1899. év végéigaz 1896. évi országos kiállítás alkalmával felépített történelmi csoport épületeiben volt ideiglenesen, de czéljának és rendeltetésének teljesen megfelelően elhelyezve, ez az elhelyezés, a mennyiben az ideiglenes jellegben létesített építmények 1899. év végén már erősen megrongálódva eltávolitandók voltak, — megszűnt s a múzeum bérhelyiségben nyert elhelyezést. — A bérhelyiség kifogástalannak anná kevésbbé mondható, mivel a férhelyiségek korlátoltságánál fogva egyes főbb csoportok — mint pl. a vízügyi csoport — abból teljesen kimaradtak s maguk az ott kiállított tárgyak is zsúfoltan s az áttekinthetőség rovására nyerhettek csak elhelyezést. — Ez a hátrányos elhelyezés azonnal a bérhelyiségek elfoglalása után megállapittatván, a musealis épület felemelésének elkerülhetlen szükségessége már az 1900. évi állami költségvetést kisérő indokolás V. füzetének 107. lapján a törvényhozásnak bejelentetett. A mezőgazdasági múzeum által ez idő szerint használt helyiség bérösszege s a fentartási költségek az 1901. évi előirányzat 156. lapja szerint 26.460 koronát tesznek ki. Ugyanezen előirányzat szerint a múzeumnak erdészeti, vadászati és halászati részszel való kiegészítése van tervbe véve, a mely részeknek elhelyezésére az előzetes számitások szerint
