Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-930. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről

930. szám. „ 13 De a bérhelyiségekben való elhelyezés nemcsak a szolgálat érdeke szempontjából, de pénzügyi tekintetekből is a kincstárra nézve határozottan hátrányos. A távirdának, különösen pedig a távbeszélőnek egyik bérházból a másikba való áthelyezése ugyanis a mellett, hogy ez által a szolgálat folytonosságában és rendes menetében minden gondoskodás daczára és bizonyos ideig némi fennakadás és zavar áll be igen nagy — a körülmények szerint 20—100.000 koronányi — költséggel jár. Erről a körülményről a bérbeadók tudomással birnak. Azon alkalommal tehát, a midőn a bérlet meghosszabbítására, vagy a helyiségeknek a forgalom emelkedése folytán szükségessé vált kibővítésére kerül a sor, a bérbeadók a kincstár kényszerhelyzetét lehetőleg igyekeznek kiaknázni s a bért oly összegre felcsigázzák, hogy az az illető bérház tőkeértékének sokszor 14—20°/o-át is meghaladja. A kincstár pedig, az átköltözködéssel járó nagy költség elkerülése végett s más alkalmas bérhelyiségek hiányában kénytelen ezt a túlcsigázott bért is megadni. Ugy szolgálati, mint pénzügyi szempontokból nagyon kívánatos tehát, hogy a nagyobb forgalmú kincstári posta-, távirda-távbeszélő-hivatalok czéljaira állami épületek létesíttessenekAz ide vonatkozólag tett számitások szerint a szóban lévő épületek emelésére fordítandó tőke évi kamatja és törlesztési hányada jóval alul marad azon az összegen, melybe a kincstárnak az illető hivatalok elhelyezése bérlet utján kerül. Ehhez járul az a megbecsülhetetlen előny, hogy ily új építkezésnél a ház belsejét ugy lehet beosztani, a hogy azt a közönség s a szolgálat érdekei megkívánják s arról is lehet gondoskodni, hogy a helyiségeket idővel a szükséglet szerint kibővíteni lehessen., A kormány, számolva a pénzügyi helyzettel, a posta-, távirda-távbeszélő szolgálat czéljaira egyelőre még csak oly helyeken kívánna építkezni, a hol erre halaszthatatlanul s égetően szükség van s a hol az elhelyezés kérdésének megoldására egyáltalán nincs más czélszerü mód, mint az építkezés. Ezek a helyek a következők: 1. Pozsony kerüleii igazgatóság egy központi hivatal, az építkezés kerül mintegy 600.000 K-ba, 2. Pécs » » » » » » » » » 400.000 3. Zágráb » » » » » » » » » 600.000 4. Nagyszeben kezelő hivatal, az építkezés kerül mintegy . . 100.000 5. Zimony p. u. » » » » » » ........ 120.000 6. Várasd » » » » » » . 100.000 7. Károly város » » » » » » 70.000 8. Szeged p. u. » » » » » » 60.000 9. Petrozsény » » » » » » 33.000 Összesen . . . 2,083.000 K-ba, vagyis számításba véve a versenytárgyalásnál elérhető árengedményeket, a szóban levő építkezésekre kereken véve, a fentebb már jelzett két millió korona összeg fog igényeltetni. Már ez alkalommal szükségesnek látja a kormány a törvényhozásnak előzetesen is bejelenteni azt, hogy a mennyiben a fenti összegből megtakarítás éretnék el, a megtakarított összegek erejéig más helyen megfelelő épületeket szándékozik emelni. Az 1. §. f) pontjához. Az állami elemi népiskoláknak 808 tanterme van ez idő szerint bérhelyiségekben elhelyezve. Ezek közül legalább 570, kerekszámban 600 tanterem és 252 tanitólakás a bérépületek hasznavehetetlen, avagy a bérlet aránytalanul magas voltánál fogva mint bérlet tovább fenn nem tartható.