Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-930. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről
930. szám. , 11 a hidat — a komáromi és esztergomi Duna-hidakhoz hasonlóan — már előre oly szerkezettel és berendezéssel készítteti, hogy azon később esetleg vasút is átvezethető legyen: akkor a szóban levő hid építése által az alföldi transversalis műút két felének összeköttetésé mellett egyszersmind a Szentest és Csongrádot, illetve vidékeiket összekötő vasút létesítésének legfőbb akadálya is megszűnt, illetve elhárittatott. A hídépítés költsége tisztán közúti forgalom czéljaira szolgáló hid létesítése esetében 2,160.000 Kban, közös közúti és vasúti hid létesítése esetében 2,520.000 K-ban van előirányozya; ehhez járul mindkét esetben a közúti feljárók 100.000 Kban előirányozható költsége, úgy, hogy a törvényjavaslatban emiitett létesítmények összes költsége 2,6í'0.000 K-t. tesz ki. Mint látható, a tisztán közúti és a közös közúti és vasúti hid létesítésére szükséges összegek közti különbség mindössze 360.000 K, vagyis a főösszeghez arányítva, nem oly tetemes, hogy e különbség a fentebb részletezett körülmények közt a közös hid építésének mellőzésére elegendő okul szolgálhatna. Abban a kérdésben, vájjon a majdan netán létesülő vasútnak annak idején mily feltételek mellett engedtessék meg a hídnak használata, nevezetesen, hogy a vasúttól csak a fentemlitett különbözet visszatérítése követeltessék-e, vagy az épités összes költségei oly arányban osztassanak meg a kincstár és a vasút közt, a mily arányban egy tisztán közúti és egy tisztán vasúti hid költségei állanak egymáshoz: e kérdésben ez idő szerint megállapodásokat létesíteni természetesen még korai volna, megjegyzendő azonban, hogy a tervezett »orosháza-szentesbajai helyi érdekű vasut« engedélyezési tárgyalása alkalmával elvben az utóbbi megosztási mód alkalmazása mondatott ki, a mely mód szerint az összes költségek 53°/o-a az államkincstárt, 47°/oa pedig a helyi érdekű vasutat terhelte volna. Ez idő szerint azonban, mikor a vasút építésének időpontja még teljesen bizonytalan, egyelőre önként érthetőleg az épités összes költségei az államkincstár által fedezendő. Az épités iránti intézkedések még a folyó évben fognak megtétetni s az épités 1902. év első felében fog befejeztetni. Az 1. §. d) pontjához: A fiumei kikötő keretébe tartozó bergudi öbölben a m. kir. államkincstár és a fiumei dock részvénytársaság közt uszódock felállítása és hajógyár létesítése iránt kötött szerződés értelmében 1893 — 1894. években feltöltött hajóépitő-telep mellett az 1896—1898. években ugyancsak az államkincstár által az uszódock elhelyezésére külön kis kikötő, az úgynevezett bergudi dockmedencze építtetett, miután a fiumei kikötő Mária-Terézia mólója tövénél elhelyezve volt uszódockot, a hajóforgalom biztonsa'gára való tekintettel, ott meghagyni nem lehetett s a dockolt hajók kijavítási munkálatainak gyors végrehajtása végett is okvetlenül szükségesnek mutatkozott, hogy az uszódock a hajóépitő-telep közvetlen közelében elhelyezve legyen. Az új dockmedencze 1899. évi márczius havában használatba vétetvén, csakhamar mutatkozott, hogy a medencze bizonyos szélirány alkalmával és a visszaverődő hullámok behatása folytán a dockoláshoz megkívánt nyugodt vízállással nem bír, minélfogva a dockolás, különösen nagyobb hajóknál, — minők például az Adria hajói is, — veszélylyel járhat. Ez eshetőség bekövetkezhetése ugyan már a tervezésnél is felmerült, de minthogy akkor megfelelő tapasztalati adatok hiányában a hullámgátnak a medencze nyugodt vízállásának biztosítása tekintetéből szükséges hosszúsága előzetesen megállapítható nem volt, költségek kimélése végett a hullámgát egyelőre csak 80 m. hosszban építtetett oly czélzattal, hogy a menynyiben a kiépített hullámgát a dockmedencze nyugodt vízállását nem biztosítaná, e bajon később, a hullámgát meghosszabbítása által segíteni lehet. •2*
