Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-958. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1900:VI. törvényczikk), az 1900-iki számnadási év III. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

176 958. szám. 3. czímhez. (Vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai.) Ezen czím 2 »Uj állások rendszeresítésére, a fizetések részleges javítására, dologi kiadásokra, valamint a mutatkozó fedezeti hiányok pótlására« rovatán kimutatott 138.922 K 14 fül. túlkiadásból 113.756 K 83 fill. már a II. évnegyed végén is fennállott s ugyanakkor indokoltatott is (1. a 888. sz. kpvházi irományt). Az év III. negyedében tehát a gyarapodás tulajdonképen csak 25.165 K 31 fillért tesz, mely a következő tételekből alakult: Kolozs vármegye székházának építésére 20.000 K — fill. Bács-Bodrog és Maros-Torda vármegyéknek új állásokra . . . 6.229 » 31 » összesen . . . 26.229 K 31 fill. utalványoztatott, a mivel szemben 1.064 » — » megszűnvén, marad mint fent 25.165 K 31 fill. Ezen emelkedés a II. évnegyed végén mutatkozott eltérésekre vonatkozólag is előadott azon körülményekben találja indokát, hogy a vármegyék javadalmazására a folyó évre előirányzott többlet teljesen a fizetések emelésére használtatván fel, egyéb elodázhatlan új szükségletek fedezéséről póthitel kieszközlése utján kell gondoskodni. Ezen többlet is a vármegyei javadalmazásokra vonatkozó külön törvényjavaslatban kért póthitelből fog fedeztetni. 4. czímhez. (Főispánok, a budapesti főpolgármester és a főispáni titkárok fizetései és lakpénzei) Az itt kimutatott 6.113 K 50 f túlkiadást részben egy főispán részére engedélyezett 2.000 K évi személyi pótlék, részben pedig az idézte elő, hogy a főispánoknál az 5°/o-os intercalare elérhető nem volt. 6. czímhez. (Színművészeti kiadások.) A m. kir. operaház és a budapesti nemzeti színház állami javadalmazásánál ujabban mutatkozó 50.000—50.000 K hiteltúllépés indokai a következők: Az operaház 1900. évi költségelőirányzatában kimutatott 35.080 K fedezet nélküli hiány abban a reményben hagyatott jóvá, hogy az a legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett el fog enyészni. Az intendánsnak folyó évi szeptemberben tett jelentése szerint azonban nem volt kilátás arra, hogy az emiitett hiány, a költségvetés rendes kezelése mellett, megtakarítások által egyensúlyoztassék, sőt az előirányzott bevételeknél is tetemes elmaradás mutatkozott. Ily körülmények között és arra való tekintettel, hogy az operaház fizetési kötelezettségeit fennakadás nélkül lehessen teljesíteni, elodázhatlanul szükségesnek látszott, hogy úgy a 35.080 K hiány, valamint a bérlet- és napi jövedelem rovatoknál folyó évi július hó végéig elmaradt bevételek részbeni fedezéséül 14.920 K, összesen tehát 50.000 K rendelkezésre bocsáttassék. A nemzeti színház ujabbi 50.000 K hiteltúllépésének oka az előadások hanyatlott látogatottságában s ebből folyólag a bérlet és napi bruttó bevételek nagymérvű apadásában rejlik. Az ezen két rovatnál mutatkozó 100.000 K ujabb túlkiadásnak utalványozása a ministertanácsnak folyó évi szeptember 26-án kelt felhatalmazása alapján történt. 7. czímhez. (Közegészségügyi kiadások.) A »Járványok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek« rovatnál kimutatott 3.585 K 38 f túlkiadást a fenyegető pestisjárvány miatt szükségessé vált intézkedések, nevezetesen Glasgowba a pestis tanulmányozásába kiküldött szakértő tanárok átalányai idézték elő. 9. czímhez. (M. kir. csendőrség.) E czím dologi kiadásainál kimutatott 138.917 K 32 f hiteltúllépés csak látszólagos és abból ered, hogy a csendőrkerületi parancsnokságok havi dologi kiadásait egész pontosan előre megállapítani nem lehet. E czélra a parancsnokságok által előirányzott s megközelítőleg szükséges havi összegeket keli. utalványozni, a melyekből a parancsnokságok mindig csak a tényleg szükséges részt veszik fel. Az igy jelentkező és a hó végéig fel