Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-918. A vizügyi bizottság jelentése "a közérdekű öntöző csatornák létesitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

46 918. szám. hogy ezen állami támogatás czímén új kiadási tétel az évi költségvetésbe beállitható ne legyen, hanem az az eddigi költségvetési hitelekből fedeztessék. Minthogy pedig a §. szövege ez utóbbi czélt kellő kifejezésre nem juttatja, a bizottság annak következő szövegezéssel való elfogadását ajánlja: »Az állam által a 24 — 26. törvényszakaszok alapján elvállalandó hozzájárulás 1900. és 1901. évben 100.000 koronán, 1902. évtől pedig évi 300.000 koronán túl nem terjedhet. Az ezen czímén 1900. és 1901. évben felmerülő szükséglet a földmivelésügyi tárcza átmeneti kiadásainak illető fejezete alatt felvett, illetve felveendő hitelből fedezendő, a további évek szükséglete 100.000 koronáig a fenti fejezet, a 200.000 korona többlet pedig a vízi beruházások alatt előirányzandó hitel terhére lesz elszámolandó. A vizi beruházási hitelnek részben öntözési czélokra történt igénybevételéből kifolyóag azonban a vizi beruházási hitelnek az 1895. évi XLVIII., illetőleg 1898. évi XX. törvényczikkel megállapított kerete és évi részletei nem emelhetők.« A törvényjavaslat 44. §. 1. kikezdésének harmadik sorában »alapján« sző után >bármely érdekelt fél kérelmére« szavak teendők, hogy az érdekeltek s a telekkönyvi hatóság a törlés kérelmezésének joga tekintetében tájékoztatva legyenek, már a törvény szövege által is. A 46-ik §-nál a bizottság meg kívánja jegyezni, hogy azt a kikötést, mely szerint a telekkönyvi kitüntetés körüli birói eljárás további részleteinek szabályozására nézve az igazságügyi minister s a földmivelésügyi minister a magyar földhitelintézet meghallgatásához van kötve, szokatlannak tartja, mivel azonban ezen rendelkezés inkább csak alaki hatálylyal bir, s a magyar földhitelintézet észrevételei által az illető ministarek rendelkezési jogukban korlátozva nem lehetnek, annak kihagyása iránt a bizottság javaslatot nem tesz, különös tekintettel már arra is, hogy az 1889 : XXX. törvényczikkben ezen kikötés ugyancsak benfoglaltatik. A 48. §-nál a bizottság a következő kiegészítést tartja szükségesnek: »Ugyancsak követelheti a telekkönyvi kitüntetés törlését az is, ki a 15. §.. alapján a társulat kötelékéből kibocsáttatik, illetve kirekesztetik.« Minthogy ezen kiegészítés nélkül azoknak a 'társulati kölcsön biztositékául szolgáló jószágtestei, kik a 15. §. alapján a társulatból kibocsáttatnak, illetve kirekesztetnek, telekkönyvileg megterhelve maradnának. Végül az 51. §-nál a bizottság szükségesnek tartja, hogy az állami hozzájárulás a törvényhozásnak minden egyes esetben bejelentessék, mert a tőrvényhozás ellenőrzési jogának helyes gyakorlása szempontjából felette fontos, hogy az egyes esetekben elvállalt állami teher mindig azon esetekkel kapcsolatban fenforgó viszonylatok részletes áttekintésével s ne általánosságban mérlegeitessék. Ehhez képest a bizottság a vizügyi bizottság által tett módosítás elejtésével az idézett §-nak eredeti szövegében való elfogadását javasolja. Kelt Budapesten, a képviselőház igazságügyi bizottságának 1900. évi november hó 10-én tartott üléséből. Dr. Szivák Imre s. k, Széchényi József s. k., az igazságügyi bizottság h. elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.