Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-916. Törvényjavaslat a ruma-klenáki helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

86 916. szám* valamint az aránylag rövid vonalon létesitendő öt állomás (minden hat kilométerre esik egy állomás) felépítményeinek, és magas építményeinek költségei teljes mértékben indokolják. A 2,000.000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis 700.000 korona erejéig törzsrészvények 65°/o-a, vagyis 1,300.000 korona erejéig pedig 5°/o-os maximalis osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. A 700.000 koronányi törzsrészvénytőke részbeni fedezésére az 1888. évi IV. t.-czikk 4. és 7. §-ai alapján a következő állami hozzájárulások biztosíttatnának: a) postaszállítási átalányképen, a postaszállitás tényleges megkezdésétől, illetve a vasút megnyitásától számított 50 éven át fizetendő 4.000 koronányi évjáradék, 80.000 korona tőkeértékben ; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló külön költségvetési adományból, az építés megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő évi 6.000 koronás járadék 120.000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben rövidebb idő alatt, vagy egyszerre egy összegben is folyósítható lesz. Mindkét állami hozzájárulás fejében, a hozzájárulások tőkeértékének megfelelő névértékű törzsrészvények lennének az állam tulajdonába bocsátandók. Ezen állami hozzájárulások a tényleges tőke 4, illetve 6°/o-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított maximalis 10 —10°/o-nyi segélyezés mérvén alól maradnak. A törzsrészvényekben elhelyezendő 700.000 korona összegnek hátralévő 500.000 koronányi részlete az érdekeltség és a horvát-szlavón határőrvidéki beruházási alap hozzájárulásai, valamint az engedélytkérő törzsrészvény jegyzése utján talál fedezetet. A helyi érdekű vasút üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak igazgatósága venné át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Midőn még tisztelettel felemlíteném, hogy az engedélytkérő »Hoffmann S. és W.« budapesti bejegyzett czég a 100.000 koronában megszabott engedélyezési biztosítékot a budapesti központi állampénztárba már be is szolgáltatta, és hogy a ruma-klenáki helyi érdekű gőzmozdonyú vasút, miután létesítése által a m. kir. államvasutak és a ruma vrdniki helyi érdekű vasút vonalai a hajózható s a mellett országhatárt is képező Száva folyóval nyernek összeköttetést, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkek 1. §-ai értelmében csak a törvényhozás felhatalmazása alapján ebgedélyezhető, ennek a helyi érdekű gőzmozdonyú vasútnak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a t. Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Egyúttal van szerencsém a t. Háznak bejelenteni, hogy miután a vasút építési munkálatainak az építésre kedvező időszak alatt leendő megkezdhetése egyrészt a vonalmenti napszámos lakosság foglalkoztatása, másrészt az építőipar és a rokon üzletágak széleskörű pangásának enyhítése czéljából felette kívánatosnak mutatkozott, — a helyi érdekeltségnek és az engedélytkérő czégnek kérelmére megengedtem, hogy a vasút földmunkálatai még a jelen törvényjavaslatnak hosszabb időt igénylő törvényerőre emelkedése előtt, de a tervező czég saját felelősségére, illetve esetleges kárára, veszélyére és a magánjogok sérelmének kizárásával megkezdhetők legyenek. Budapest, 1900. évi október hó 23-án. Hegedűs Sándor s. *., Icereskeddemügyi m. Jcir. minister.