Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-925. A pénzügyi bizottság jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1901. évi állami költségvetéséről

925. szám. 147 Felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezése (az 1883. évi XXX. t.-cz. 47. §-a értelmében). Rendes kiadások: XXI. fejezet, 17. czím. 1900. évre megszavaztatott 1,228.800 K, 1901. évre előirányoztatik . . . . . . . . . . . . . . 1,368.000 » tehát több . . 7" 139.200 Kval. Már az eddigi költségvetések során is rámutatott a minister úr azon rendkivüli haladásra, mely a felekezeti középiskoláknál tapasztalható, a mióta az 1883. évi XXX. t.-cz. 47. §-a alapján fokozatos állami segélyben részesülnek e tanintézetek. Az állami segélynek leginkább szembeszökő következménye az volt, hogy a fentartó testületek tanáraik fizetését az állami szabályok szerint rendezhették és tanszékeik számát teljesen az állami mérték szem előtt tartásával állapíthatták meg, a mi azután a tanári karok állandóságát biztositotta és az egész tanitó s nevelő munkásságot behatóbbá tette. Ezen általánosan elismert siker arra készteti a minister urat, hogy a jövő évre is folytassa a megkezdett irányt és az ország pénzügyi viszonyai által szabott keretek között, maradva, lehetőleg mentől nagyobb arányokban segélyezhesse azon középiskolákat, melyek saját alapjaikból képtelenek volnának a modern követelményeknek megfelelni. Nem kevesebb, mint 83 felekezeti, községi stb. középiskolának lesz már rendes vagy rendkivüli államsegélye az 1901. évi előirányzatban Már a tavalyi költségvetés indokolásában utalt a vallás- és közoktatásügyi minister úr arra a mind komolyabb alakban jelentkező veszedelemre, mely a kegyes tanitórend iskoláit fenyegeti. A rend, mely 24 gymnasiumot lát el, az utóbbi évek gazdasági válságai, úgyszintén az 1883. évi XXX. t.-cz. követelte új terhek egy részének elvállalása következtében a legnagyobb anyagi zavarokkal küzd, melyeknek eloszlatása csakis tetemesebb állami támogatással remélhető. Ezen okból szavazta meg tavaly a törvényhozás a budapesti és kolozsvári kalazantinumok számára az évi 12.000 korona államsegélyt. Minthogy azonban a rend évi hiánya most már a 100.000 koronát is meghaladja, még sokkal nagyobb mérvű segélyezésre van szükségük. E segélyezés nemcsak a rendnek, hanem első sorban az államnak érdeke, mert ha a kegyes tanitórend megszűnnék a közoktatás munkájában résztvenni, a legtöbb helyen, a hol jelenleg gymnasiumai vannak, magának az államnak kellene ily tanintézeteket fentartani, és pedig oly nagy költségen, melyhez képest a czélba vett állami segélyezés elenyésző csekélynek látszik. A minister úr az előirányzatában mindegyik intézet részére egyaránt 1.000 K segélyt vett fel oly czélból, hogy ezen összeg részint a tanárok igen csekély tiszteletdijainak megjavítására, részint a folyó szükségletek kielégítésére fordíttassák. A trencséni főgymnasium azért nem vétetett fel, mert e középiskolát túlnyomólag a tanulmányi alap tartja fenn. A kolozsvári főgymnasium (30. rovat) külön elbírálás alá esik, mert e középiskolát az erdélyi róm. kath. status tartja fenn. A tervbe vett gyulai kath. főgymnasium ideiglenes segélyezésére 2.000 Kt kivan a minister úr fordítani abban az esetben, ha az érdekeltek jelen költségvetés esedékességének időpontjáig, legkésőbb pedig 1901. évi szeptember l-ig meg tudnak egyezni a kölcsönös hozzájárulások mérvében, s ha a gymnasium létesítéséhez fűzött feltételeket a minister úr a maga részéről is elfogadhatóknak találná, a gymnasium első osztálya a most jelzett időpontban tényleg megnyílnék. A szóban levő gymnasium legfőbb indokát abban leli, hogy Gyula városa Békés vármegye székhelye, s hogy a gymnasium czéljaira oly tekintélyes alapítványok tétettek, melyeknek fel nem használása különösen akkor, a mikor maga a város is tetemes áldozatot kivan hozni a katholikus főgymnasiumért, fontos közművelődési érdekeket sértene. A még fenmaradó összegekből kellő indokok fennállása esetén oly felekezeti középiskolákat kivan a minister úr kisebb-nagyobb mér19*