Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-895. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1901. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztendő jelentése

895. szám. 175 részében egy lapról eszközölhető. Az esetben,, ha több terhelt kerül ítélet alá az új A. jegyű ügy- és egyéni laphoz, annak csupán 14—38. kérdéseit tartalmazó B. jegyű egyéni betétlapok fognak csatoltatni. (Az A. jegyű ügy- és egyéni lap mintáját 1. a mellékletek 41—43. lapjain.) Megemlítendő továbbá, hogy az ügy- és egyéni lapnak a múlt évihez képest egyébként teljesen változatlanul maradt egyéni kérdéseket tartalmazó részében, valamint a G. F. O, és H. jegyű eg.éni lapokon az a csekély módositás történt, hogy a korábbi büntetést tudakoló 13-ik kérdésben a büntetés és szabadulás helyének — mint különösebb fontossággal nem biró körülménynek — tudakolása elmarad s helyettük a büntetés időpontja kérdeztetik meg a végből, hogy korábbi bűncselekményekért pénzbüntetésre itélt egyéneknél is rendelkezésre álljon a büntetés kiszabásának a visszaesés megilélése szempontjából fontos időpontja. Ugyancsak módosíttatni fog még némileg a közigazgatási hatóságok által kihágási ügyekben elintézett kihágásokról kitöltendő ügylap mintája is, a melybe a panaszlott kihágást minősítő törvényszakasz, ministeri vagy helyhatósági szabályrendelet megjelölésére egy új kérdőpont vétetik fel, hogy ily módon a vádbeli cselekmény megszüntető, felmentő határozathozatal, vagy a magánpanasz visszavonása esetén is megállapítható legyen s az ily esetekben eddig szükségessé vált iratváltás, mely úgy a statisztikai hivatalra, mint az egyes hatóságokra nézve felesleges munkatöbbletet rótt, jövőben mellőztessék. Az adatgyűjtő mintát, a melyben szabatosság okáért, — a most érvényben levő ügylapmintával szemben — több más kisebb változtatás is történt, 1. a mellékletek 44. lapján. c) Az életbiztositottak halandóságára vonatkozó statisztikai adatgyűjtés. Az összes népességre vonatkozó halandósági táblák mellett, akár a népesség és az elhaltak kormegoszlása alapján, akár egy-egy nemzedék halandóságának figyelemmel kisérésével szerkesztessenek azok, kiegészítésül szükség van még olyan, úgynevezett részleges halandósági táblákra is, a melyek a népesség egyes csoportjai, bizonyos érdekek szempotjából nyilvántartott egyénei halandóságának megfigyelése alapján állíthatók elő. Az ily részleges halandósági táblák ugyanis annak következtében, hogy oly egyénekről szerkesztetnek, a kik életük bizonyos időpontjától fogva rendszerint egész halálukig egyénenkínt állnak megfigyelés alatt, még pontosabbak lehetnek, mint a nemzedékek halandósági táblái s az utóbbiak felett még az az előnyük is van, hogy éppen a legnagyobb fontossággal biró közepes életkorok halandósági viszonyaira aránylag elég rövid idő alatt állnak rendelkezésre a szükséges adatok, holott a nemzedékek halandósági tábláinak megszerkesztéséhez egy-egy nemzedék teljes kihalásának idejére, tehát körülbelül egy századra van szükség. A részleges halandósági táblák között legáltalánosabban elterjedtek és gyakorlati szempontból legnagyobb fontossággal is birnak azok a halandósági táblák, melyek az elélésre vagy halálesetre, vagy elélésre és halálesetre biztosított egyénekre vonatkozó személyi adatok (a biztosító társaságba belépés időpontja, a biztosított egyén születésének ideje, a biztositási kötelékből való kilépésének vagy elhalálozásának időpontja) alapján szerkeszthetők. Gyakorlati feladatuk főleg abban áll, hogy új életbiztosítások elfogadása alkalmával a koczkázat és a díjak kiszámításánál biztosító társaságaink részére ne idegen, hanem hazai halandósági viszonyok szolgáljanak alapul. Ilyen, Magyarországra vonatkozó részleges halandósági tábla szerkesztésének czéljára terveztetik tehát az életbiztositottak halandóságát feltüntető statisztikai adatgyűjtés. Tárgya: az életbiztosítóit egyénekre vonatkozó mindazon személyi adatok, a melyek a halandósági tábla szerkesztéséhez okvetlenül szükségesek, vagy a melyek a halandósági tábla szerkesztésével kapcsolatban különösen tanulságosak. A statisztikai adatszolgáltatást azonban nem maguk a biztosított egyének teljesitik, hanem a reájuk vonatkozó adatok a biztosító társaságok könyveiből a biztosító társaságok által kivonatoltatnak és bocsáttatnak a statisztikai hivatal rendelkezésére. Az adatgyűjtés czéljára az első évben háromféle minta szolgál, a melyek közül a két első, mint csak átmenetileg egy izben használandó adatgyűjtő minta, a biztosítási kötelékbe az 1900. év végéig belépett s a biztosítási kötelékből ugyanezen időpontig kilépett