Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-895. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1901. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztendő jelentése

170 895 szám. Néhány statisztikai ágban csak kisebb változtatások vagy oly egyszerűsítések, illetőleg az adatgyűjtő minták kérdőpontjaiból való törlések vannak tervbe véve, a melyek miatt az országgyűlés által elfogadott megelőző évi munkatervek vált melyikében már közölt adatgyűjtő mintáknak újból való közlése szükségesnek nem mutatkozik. Ilyenek: 1. a népmozgalmi statisztikában a születési és házassági statisztikai lapok egy-egy kérdöpontjának elejtése és az orvosi értesitő némi csekély módositása; 2. a ki- és bevándorlási statisztikában a kivándorlókra vonatkozó kérdőív két kérdőpontjának mellőzése; 3. a magyar-román és magyar-szerb határszélen át lebonyolódó személyforgalmi statisztikai adatgyűjtésnek egyszerűsítése; s 4. az ország közbiztonsági állapotainak s a csendőrség és rendőrség tevékenységének feltüntetésére szolgáló statisztikai adatgyűjtő mintának módositása. A statisztikai adatgyűjtések többi nemeinél az elfogadott adatgyűjtő minták teljesen változatlanul tartatnak fenn. Mindenekelőtt az emiitett kisebb változtatásokat ismertetem röviden a következőkben: 1. A népmozgalmi statisztikában az 1896. évi 102358. sz. belügyministeri rendelettel megállapított születési statisztikai lapokról, a melyek mintája a hivatal 1898. évi munkatervében közöltetett — a törvénytelen származású gyermekek anyjának családi állapotát tudakoló 13. kérdőpont, az ugyanazon rendelettel megállapított s ugyanazon évi munkatervben közzétett mintájú házasságkötési statisztikai lapokról a házastársak lakóhelyét tudakoló 11. kérdőpont mellőztetik, miután e kérdések statisztikai szempontból különös értékkel nem bírtak s a bennük foglalt adatok nem lévén az anyakönyvi bejegyzésnek is tárgyai, kitöltésük az anyakönyvvezetőknek aránylag nagyobb munkát okozott. E kérdőpontok elejtése következtében az eddig 1E kérdést tartalmazó születési statisztikai lap 14, az eddig 13 kérdést tartalmazó házasságkötési statisztikai lap 12 kérdőpontból fog állani. Ugyancsak a népmozgalmi statisztikát érdekli még az a csekély módosítás, a mely a halálokok statisztikájának tökéletesítése czéljából a múlt évben életbeléptetett s az 1900. évi munkatervben közölt mintájú orvosi értesítőkön terveztetik, s a mely abból fog állani, hogy a fejrovat c) pontjából a halotti anyakönyvi bejegyzés keltére vonatkozó kérdés elmarad, s helyette az elhalálozás időpontját tudakoló kérdés lép, úgy, hogy ennek következtében a fejrovat c) kérdőpontja igy fog hangzani: c) Az elhalálozás hónapja, napja és a halotti anyakönyvi bejegyzés folyószáma. Az anyakönyvvezetőkre nézve semmi munkatöbblettel nem járó e módosításnak az a czélja, hogy a kezelőorvostól beérkező orvosi értesítők alapján könnyebben meg lehessen találni azt a halálozási statisztikai lapot, a melyre az orvosi értesitő vonatkozik. A halotti anyakönyvi bejegyzés hónapja ugyanis — kivált a hó végén elhalt egyéneknél — nem mindig esik össze az elhalálozás hónapjával s mivel a statisztikai hivatalban a népmozgalmi statisztikai lapok a népmozgalmi eset időpontja szerint havonkint elkülönítve kezeltetnek, az orvosi értesítőn foglalt halálokmegnevezésnek a megfelelő halálozási statisztikai lapon foglalt halálokmegnevezéssel való összehasonlítása, illetőleg a megfelelő halálozási statisztikai lap kikeresése végett olykor több hónap népmozgalmi statisztikai anyagát át kellett nézni, a mi a tervezett módosítással elkerülhető felesleges kezelési munkát okozott. 2. A ki- és bevándorlási statisztikában a kivándorlókra vonatkozó, a statisztikai hivatalnak 1899. évi munkatervében közölt I-ső számú adatgyűjtési mintán két kérdőpont, nevezetesen a 6. és 7. kérdőpontok, a melyek az ugyanegy évben ki- és visszavándorolt egyének számát tudakolták, mellőztetnek. Mellőzésük azért látszik indokoltnak, minthogy az adatgyűjtés közben szerzett tapasztalatok szerint az egy évnél rövidebb időtartamú külföldi tartózkodásról adatok gyűjtése különös érdekkel nem bir s semmi esetre sem áll arányban a fáradtsággal, melyet e két kérdőpont kitöltése az adatgyűjtő hatóságoknak okoz. 3. A magyar-román és magyar-szerb határszélen át lebonyolódó személyforgalom statisztikája — mely eddig az átkelő egyének személyi viszonyaira is kiterjedt, — tekintettel azon körül-