Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-894. Törvényjavaslat a vinkovce-zupanje-szávaparti helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

162 894. szám. A helyi érdekű vasút üzletének kezelését a szabványszerződés alapján a m. kir. állam­vasutak vennék át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Midőn még tisztelettel felemlíteném, hogy a vasút tervezője Plavsic Athanáz Miklós, annak a fentebb előadott feltételek mellett leendő megépítésére és üzletére kötelezettséget vál­lalt s ehhez képest a 110.000 K.-ban megszabott, engedélyezési biztosítékot a budapesti köz­ponti állampénztárba már be is szolgáltatta és hogy a vinkovee-zupanje-szávaparti helyi érdekű vasút, miután általa a m, kir. államvasutak dálja-bródi vonala a hajózható Száva folyóval nyerne összeköttetést, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkek 1. §-ai értel­mében csak a törvényhozás felhatalmazása alapján engedélyezhető, ennek a helyi érdekű gőz­mozdonyú vasútnak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a t. Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, a vasútnak fentebb tisztelettel ösmer­tetett közgazdasági fontosságára való tekintettel elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Egyúttal van szerencsém a t. Háznak bejelenteni, hogy miután a vasút építési munkála­tainak az építésre kedvező nyári időszak alatt leendő megkezdhetése egyrészt az általános gazdasági pangás súlyát érező vonalmenti lakosság foglalkoztatása, másrészt az érdekelt vidékre nézve égető szükséget képező helyi érdekű vasút idejekorán leendő közforgalomba helyezhe tése végett felette kívánatosnak mutatkozott, a helyi érdekeltség és az engedélyt kérő kérelmére megengedtem, hogy a vasút földmunkálatai még a jelen törvényjavaslatnak hosszabb időt igénylő törvényerőre emelkedése előtt, de a tervező saját felelősségére, illetve esetleges kárára és veszélyére, a magánjogok sérelmének kizárásával megkezdhetők legyenek. Budapest, 1900. évi október hó 10-én. Hegedűs Sándor s. k., kereskedelemügyi m. kir, minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom