Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-892. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasut kuttibroczkó-országhatárszéli vonal részére eső tényleges épitési és üzletberendezési tőkének felemelése és ezzel kapcsolatos egyes épitési és üzletberendezési feltételek módositása tárgyában
148 892. szám. A mi a költségek fedezésének kérdését illeti, minthogy a szóban forgó vonalrészre az engedélyokirat 7. §-a értelmében megállapított 420.000 korona tőkeösszeget a magyar-északnyugotí helyi érdekű vasút részvénytársaság tartalékalapjában külön kezelni volt köteles, ennélfogva még csak a változott helyzet folytán felmerült fenti 760.000 korona többköltség beszerzéséről kellett gondoskodni. Ezen még fedezetlen 760.000 korona beszerzése akként állapíttatott meg, hogy 409.000 korona erejéig törzsrészvények bocsáttatnak ki, mig a további 351.000 korona, 78°/oos árfolyammal számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetik be. A 409.000 korona törzsrészvényből 109.000 korona névértékű törzsrészvény elhelyezésére a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasút részvén} társaság a kötelezettséget elvállalta, ellenben, utalással azon körülményre, hogy a fenmaradó 300.000 korona törzsrészvény elhelyezésére egyrészt már egyáltalában képtelen, másrészt pedig ezen törzsrészvény-szükségletet kizárólag azon állami követelmények folytán előállott többköltségek beszerzése idézi elő, melyek a Morva-hidnak vasszerkezettel való megépítésével függnek össze, a helyi érdekű vasút részvénytársaság azon kérelmet terjesztette elő, hogy ezen hiányzó 300.000 korona névértékű törzsrészvény állami hozzájárulás utján fedeztessék. A helyi érdekű vasut-részvénytársasag ezen kérelme teljesen jogos és méltányos voH, mert tényleg úgy áll a helyzet, hogy a korábban tervezett fahid 80.000 korona költségelőirányzatával szemben előirt vasszerkezetű Morva-hid 392.000 koronába kerül, tehát a helyi érdekű vasut-részvénytársaságtól teljesen függetlenül, kizárólag állami szempontokból felmerült többkiadás, 312.000 koronára rug, melynek fedezésére a vasutvállalat megfelelő állami segítség nélkül tényleg képtelen volt, s erre való szorítása a kétségtelenül nagy közforgalmi jelentőséggel biró lundenburgi vasúti csatlakozás megépítésének meghiúsítására vezetett volna. A 300.000 korona névértékű törzsrészvény tehát az állam által volt olyképen átveendő, hogy ennek ellenében a helyi érdekű vasut-részvénytársaság részére az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-a alapján külön állami segély czímén 50 éven át évi 15.000 korona évjáradék oly kikötéssel biztosíttatott, hogy ennek 300.000 korona tőkeértéke esetleg egy összegben, vagy a fentieknél nagyobb részletekben is visszafizethető leend. A magyar-északnyugoti helyi érdekű vasút részére annak engedélyezése alkalmával a törzsvonalra 50 éven át fizetendőleg csak 10.000 korona évjáradék 200.000 korona tőkeértékben, a jablonitz-brezovai szárnyvonalra pedig 34.000 korona tőkeösszeg biztosíttatván, ennélfogva a most biztosított és 300.000 korona tőkeértéket képviselő külön állami segély beszámításával is, a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasút 10,900.000 korona össztőkéjével szemben a biztosított külön állami segély annak csakis 4-9°/o-ára rug, vagyis az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-ában megállapított 10°/o-os maximumon messze alul marad. Midőn még újból is hangsúlyoznám, hogy a lundenburgi csatlakozás biztosítása ugy a magyar-északnyugoti vasút, mint az általános közforgalom érdekében felette kívánatos volt, — annak megjegyzése mellett, hogy a kutti-országhatárszéli vasútvonal a lundenburgi csatlakozó osztrák vasútvonallal egyidejűleg a közforgalomnak időközben már át is adatott, — az előadottak alapján kérem a tisztelt Házat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapest, 1900. évi október hő 6-án. Hegedűs Sándor s. k., heresJcedelemügyi m. hir. minister.
