Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-883. A magyar királyi állami számvevőszék pótjelentése a törvényhozás által enedélyezett évi hitellel szemben (1899:VIII. törvényczikk) az 1899. számadási év pótnegyedében a közigazgatási biróságnál, továbbá a belügyi, a pénzügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi ministeriumoknál előfordult túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadásokról
4 883. szám. nők csecsemőinek tartásdíja* fejében azért utalványoztatott 18.549 frt 97 kr. az előirányzat keretén kivül, mert csak az 1899. évtől fogva felmerülő ilynemű kiadások vehetők át az országos betegápolási alap terhére; a bécsi lelenczház által elkésve bemutatott 1898. évi számadásokban felszámított tartásdíjakra nézve a belügyi tárcza keretében hitel nem állott rendelkezésre. Egyébiránt az utalványozott 1898. évi tartásdíjak átfutó jellegűek, a mennyiben a fizetőképes szülők, esetleg az illetőségi községek által meg fognak téríttetni. 6. czímhez. (Általános közigazgatási kiadások.) Az »Országos határrendezési és határkiigazitási költségek « rovaton kimutatott 3.917 frt 25 kr. gyarapodást a magyar-román határvonalon felállított vasszerkezetű határoszlopok előállításából, — továbbá a Bialka és Dunajecz folyók mentén a határt jelző kőoszlopok felállítása és végül Zala és Várasd vármegyék határvonalainak rendezése ügyében kiküldöttek eljárásából felmerült költségek idézték elő. A »Magyar-román határ rendezéséből kifolyó háromszögelési munkálatok keresztülvitele alkalmával felmerülő költség« rovatán mutatkozó 521 frt 18 kr. túlkiadást a magyar-román határvonalon 1899. évben teljesített trigonometrikus felmérések alkalmával felmerült nagyobb mérvű költségek idézték elő. Az »Országos közbiztonsági állapotnak feltüntetésére és a közegészségügyre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése alkalmával felmerült költségekre« felmerült 468 frt 2872 kr. ujabb előirányzat nélküli kiadást a ki- és bevándorlásra, valamint az ország közbiztonsági állapotainak, a csendőrség és rendőrség tevékenységének feltüntetésére és a közegészségügyre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtéséből és feldolgozásából felmerült további költségek idézték elő. • A pénzügyministeriumot illetőleg 1 . A) Rendes kiadások: VI. fejezet. 8. czímhez. (Pénzügyministeriumi nyugdíjak.) Ezen czímnél mutatkozó túlkiadás annak tulajdonitandó, hogy az 1885. évi XI. l.-cz. rendelkezésein alapuló nyugdíjazási esetek nagyobb számban fordultak elő, mint azt az előirányzat szerkesztésénél előre látni lehetett. XVIII. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) Ezen czím 1. »Személyi járandóságok* rovatánál kimutatott túlkiadás a »Fizetések és lakpénzek« és »Bérek« alrovatokon mutatkozik. Az előbb emiitett alrovaton,az eltérés onnan származik, hogy az 1893. évi IV. t.-cz. alapján egyesitett személyzeti létszámon belül a központban az egyes fizetési osztályok magasabb fokozataiban több tisztviselő van alkalmazásban, mint a mennyi az állami költségvetésben rendszeresített létszám szerint alkalmazható volna; továbbá mert a pénzügyministeri számvevőség fogyasztási adóügyi csoportjánál a teendők nagymérvű szaporodása folytán a személyzet létszáma — ő császári és apostoli királyi Felságétői nyert legfelső felhatalmazás alapján — 20 egyénnel emeltetett. A »Bérek« alrovaton a túlkiadás onnan ered, hogy az 1899. évi költségvetés szerint 10 kisegítő szolgai állás beszüntetése mellett rendszeresített 10 hivatalszolgai állás, miután a költségvetés későn emelkedett törvényerőre, nem volt betölthető, miért is ezek illetményei a »Bérek«-nél voltak elszámolandók, azonkívül a számvevőségi osztályok szaporítása folytán a kisegítő szolgák száma is szaporodott. A 2. (Pénzügyigazgatóságok, fő- és székvárosi adófelügyelö, központi díj- és illetékkiszabási hivatal), továbbá az 5. (Adóhivatalok) és a 31. (Sótermelés) czímeknél behajthatlan fizetési előlegekként kimutatott előirányzat nélküli kiadások a minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt
