Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában
56 857. szám. • czélokra a viz díjtalan használatát nem biztosítja, mert nem méltányos, hogy akkor, midőn természetes vízfolyásokból a viz mesterségesen nagy költségű munkálatok segélyével vezettetik oly területekre, hol eddig viz nem volt, az egyesek ily czélra vízszükségletüket a viz odavezetésének költségeihez való minden hozzájárulás nélkül elégíthessék ki. Nem volna méltányos a kérdéses vízhasználatok díjtalan gyakorlásának biztosítása már azért sem, mert az illetők ezen vízszükségleteiket addig más helyről fedezték s abban, hogy szükségleteik kielégítésének módjában esetleg kényelmesebb változás állott be, egyáltalán nem működtek közre. Ugyanez okból vízhiány esetén ezen vízhasználatok csak a másként szükségleteiket ki nem elégíthető vízhasználatok, vagyis azon használatok után következnek, melyeknek gyakorlása a csatorna vizére van alapítva. A kérdéses vízhasználatok gyakorlására nézve előirt korlátozások mellőzhetők nem voltak, mert kétségtelen, hogy a természetes vízfolyásokon a vízjogi törvény által biztosított szabad vízhasználatok olyanok, a melyeknek gyakorlása a gyakorlási módozatok rendezése nélkül a csatorna állagát jelentékeny rongálásoknak teheti ki s igy a csatorna fentartása szempontjából nemcsak nem mellékes, de felette fontos, hogy azok gyakorlására nézve a csatorna rongálását kizáró módozatok állapíttassanak meg. A 4. §. a társulati szervezkedés első teendőit szabja meg, megjelölvén azon adatokat, melyeket az érdekeltek e végből beszerezni tartoznak, s fentartva részükre azon jogot, hogy az érdekeltségnek közgyűlésre való összehívását ezen adatok beszerzése után közvetlenül foganatosíthassák. Az 5. §. azon feltételeket szabja meg, melyek mellett az öntöző társulat ezen törvénhatálya alatt megalakulhat. E részben a javaslat akként intézkedik, hogy az állami hozzájárulás csak akkor igényelhető, ha a társulat évi költségeinek, tehát a berendezések költségeinek évjáradéka és a társulat évi kezelési költségei összegének legalább fele biztosítva van, s ha a társulatba való belépésre a tervezetnél alapul vett területnek legalább 1 /3-a a társulatba való felvételre jelentkezett. Ez utóbbi rendelkezésnek kettős czélja van. Egyik az, hogy a kezdeményezésnél a társulati alapot már oly terület képezze, mely a fele évi költség viselésére a vállalat gazdaságos jellegének koczkáztatása nélkül képesítve van, a másik pedig, hogy a társulat megalakítása már az esetre is lehetségessé tétessék, ha a beruházásoknál alapul vett terület felerésze még ugyan a társulatba való felvételre nem jelentkezett, de az évi költségek felének viselését a bejelentett Y^acl terület tulajdonosai elvállalják. Ezen szakaszban kifejezésre van juttatva továbbá még azon felette fontos körülmény, hogy öntöző társulatok alakulásánál a belépés önkéntes, vagyis az alakulásnál egyesek a társulatba való belépésre még azon esetben sem kényszeríthetők, ha a területeik oly fekvésűek, hogy azok bevonása nélkül a társulásra hajlandó csoportok területeikét az öntözésre okszerűen be nem rendezhetik. Ha ugyanis a társulat későbbi fejlődése szempontjából feltétlen szükséges kényszer elve az alakulásnál is iránytadónak vétetnék, ügyes csoportosítás mellett megtörténhetnék, hogy a megalakulás alapfeltételéül megszabott Y 3a( 3 terület egy jelentékeny részét a bevont területek képeznék, ez pedig meghamisítása volna azon alapnak, melyen a társulásnak a jelen törvény szerint nyugodnia kell s kijátszása lenne azon követelménynek, hogy a társulat megalakítása életképes, a czél sikerétől áthatott, tehát a fejlődést egyéb külső feltételek fenforgása esetén is az alakulás módjánál fogva biztosító gazdaközönség által kezdeményeztessék. Egyébként ezen intézkedésnek az államkincstári érdekek s a társulat fejlődésképessége
