Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-856. Törvényjavaslat a községi közigazgatási tanfolyamokról

34 856. sztim. zőktől megkívánt kozigazgatasjogi általános ismeretkör az 1884. évi 58.285. sz. belügyministeri rendelettel kiadott jegyzőszigorlati rendtartás szerint országszerte úgyis azonos volt, és a statútumokból teendő pótvizsgálat is nem kötelezőleg, hanem csak facultative volt előírva: e megkülönböztetésnek jövőre fentartását még kevésbbé tartanám helyénvalónak. Ennélfogva a törvényjavaslat 3. §-ában azt hozom javaslatba, hogy az új törvény életbelépte előtt már jegyzői szigorlatot tett egyének oklevele jövőre nem csupán az ezt kiállító vármegye területén, hanem országszerte érvényes legyen. A kedvezmény nyújtásában ennél tovább menni nem tanácsos. így például annak megengedése, hogy a vármegyei jegyzővizsgáló bizottságok intézményének 1900. év végéig fentartása mellett a jegyzőjelöltek ez év folyamán a régi módon új vagy ismételt szigorlat tételére jelentkezhessenek : a tanfolyamok teljes néptelenségét eredményezhetné. A tanfolyamra felvételnek ugyanis átmenetileg (3 évig) ugyanaz az előfeltétele (közép tanodái 6 osztály és egy évi gyakorlat) lévén, mint a jegyzői szigorlatra bocsátásnak: a mostani jegyzőjelöltek nagy része bizonyára a minősités-szerzésnek könnyebb módját választaná, s tanfolyam-hallgatás és államvizsgálat helyett inkább az eddigi jegyzői szigorlat letételére jelentkeznék. Ugyancsak a 3. §. megfelelően intézkedik a magasabb jogi és közigazgatási minősítessél biró egyéneknek a községi is körjegyzői állásokra való alkalmazhatóságáról. Igaz ugyan, hogy a községjegyzői állás egészen különleges szakismereteket, különösen pedig a községi közigazgatási teendőkben való olyan gyakorlati jártasságot kivan, a melylyel rendelkezést az egyébként jóval magasabb jogi vagy közigazgatási szakképzettség, tehát a jog- vagy államtudományi államvizsgálat, vagy tudori oklevél birtoka magában véve feltétlenül nem biztosítja. Ez okból nem tekintette sem az 1883 : I. t.-cz., sem az 1886 ; XXII. t.cz a magasabb közigazgatási szakra nézve előirt, lényegileg magasabb szakképzettséget a községjegyzői szigorlattal egyenértékűnek. De ha a lényegileg elméleti jellegű jog- és államtudományi államvizsgálat vagy tudorság magában véve, jövőre sem fogadható el a községjegyzői szakra nézve vagylagos minősítés gyanánt: a legmagasabb fokú jogi elméleti és gyakorlati képzettségről tanúskodó ügyvédi, valamint a gyakorlati birói oklevél mégis más szempont alá es'k, s közszolgálati tekintetből semmi tárgyilagos kifogás nem emelhető az ellen, hogy azok, a kiknek ügyvédi oklevelük van, továbbá azok, a kik a gyakorlati birói vizsgálatot sikeresen letették, községi ós körjegyzőkül minden további tanulmány és vizsgázás nélkül alkalmazhatók legyenek. Ellenben a fentiekre tekintettel teljesen indokoltnak mutatkozik, hogy jog- vagy államtudományi tudorok, továbbá azok, a kik a jog- vagy államtudományi államvizsgálatot sikeresen letelték, — a mennyiben községjegyzői minősítést kívánnak szerezni — községi közigazgatási tanfolyam hallgatására ne kényszeríttessenek, hanem ennek végzése nélkül is, de legalább egy évi községjegyzői irodai gyakorlat kimutatása esetén községi közigazgatási államvizsgálatra jelentkezhessenek. A 4. §-hoz. A községekről szóló 1886: XXII. t.-cz. 74. §-a a rendezeti tanácsú városi jegyzők minősítése gyanánt vagy a magasabb közigazgatási szolgálatra előirt jogi, vagy a községi és körjegyzőkre nézve megállapított szakképzettséget kívánja meg (1883. évi I. t.-cz. 3. vagy 6. §.). Ez alternatív rendelkezés felvételénél az a szempont vezette annak idején a törvényhozást, hogy a rendezett tanácsú városok jegyzői állásaihoz a községjegyzői különleges minősítés nem oly feltétlenül szükséges, hogy ennek hiányában az esetleg magasabb közigazgatási minősítés elfogadható ne lenne. Minthogy e szempont jövőre is figyelmet érdemel, a mennyiben a rendezett tanácsú . város jegyzője a hatósági szervezetnek csupán egyik, de nem egyedüli hivatásszerű tagja, míg