Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-856. Törvényjavaslat a községi közigazgatási tanfolyamokról

28 856. szám. A jegyzői minősités fokozása nem áll elválaszthatatlan összefüggésben a közigazgatási rendszerek mikéntjével, és semmikép sem befolyásolja a tervbe vett általános községi reformnak egy vagy más irányban leendő keresztülvitelét; sőt épen az általános reform tényleges előkészítését czélzó elengedhetetlen kezdeményező lépésnek tekintendő. Akár a kinevezési rendszerre térünk át, akár a választási rendszer fentartása mellett akarnók megjavítani a közigazgatást, sőt még ha egyébként minden lényegesebb változtatás nélkül fenn kivánnók is tartani a mostani közigazgatási rendszert: a jegyzői állás szinvonalat mindenesetre emelni kell; mert a mostani rendszernek egyik legfőbb és általánosan ismert hiányossága épen a községi közigazgatás vezetésére hivatott egyének túlszerény mértékű minősitésében nyilvánul, melynek eredményekép a községi jegyzői állások betöltésénél egy nem egészen megfelelő, de könnyen megfelelőbbé tehető elem áll rendelkezésre. A községi közigazgatás megjavítása tehát első sorban attól függ, hogy a községi tisztviselői állásokra jövőben meglegyen az alkalmas elem. Bármily tökéletes községi szervezet létesítése mellett is csak ugy képzelhető jó községi közigazgatás, ha az uj szervezetben való működésre hivatott közegek szakképzettsége megüti a kivánt mértéket. Ha tehát jó községi közigazgatást akarunk, az annak intézésére hivatott egyéneket tényleg birtokába kell juttatnunk a feladatuk sikeres megoldásához szükségelt elméleti és gyakorlati ismereteknek. Sürgősen, még az uj községi törvény megalkotása előtt, gondoskodnunk kell tehát arról, hogy az életbeléptetéskor már megfelelő tisztviselői kar állhasson rendelkezésre. Ily elem pedig csak az e pályára készülők szellemi színvonalának jelentékeny fokozása, vagyis: a) egyfelől az alapmivellségnek középtanodai 6 osztályról 8 osztályra felemelése, V) másfelől megfelelő szakiskolák vagy tanfolyamok felállítása és a jegyzői vizsgálatnak szigorítása mellett hozható létre. A qualificatio mértékének fokozását nemcsak közszolgálati szempontok, de magának a jegyzői karnak jól felfogott érdekei is megkövetelik, mert a minősités fokozása egyúttal a jegyzők társadalmi állását is kétségen kivül emelni fogja. Azonfelül tekintettel arra, hogy Magyarországon aránylag kevés olyan jegyző van, kinek összjavadalmazása (fizetést, lakást, kertet, szántóföldet, egyéb naturaliákat és mellékjövedelmet összeszámítva) a 2000 korona értéken jelentékenyen alul maradna: ezen aránylag kellően javadalmazott állás szellemi színvonalának növelése az illetők egyéni szempontjából sem mondható méltánytalannak. A jegyzői minősítésnek, valamint a jegyzői állással szemben emelt többi közszolgálati igényeknek fokozása azonban természetesen maga után vonja azt, hogy a községjegyzőknek, általában a községekben működő közigazgatási közegeknek sorsa, ha előbb nem, a községi reform keresztülvitele alkalmával megfelelően biztosittassék és javittassék. A mi most már a minősités fokozásának egyik elemét, t. i. főgymnasium vagy főreáliskola végzésének alapfeltételként kötelezővé tételét illeti, alig szorul bővebb indokolásra, hogy csakis a középiskolák teljes elvégzése biztosithatja az általános műveltség összes lényeges elemeinek elsajátítását, mig a középiskolák hat osztálya a jelenlegi tanrendszer elvi álláspontjából kifolyólag sem alkothatja meg a műveltségnek bevégzett, önmagában teljes körét, Hogy e megszakított, befejezetlen képzés nem nyújt a jegyzői szakbeli tanulmányokhoz és a jegyzői teendők ellátásához alkalmas alapot, az eddigi tapasztalatok bőségesen igazolták. És a midőn hangsúlyozom, hogy a felállítandó jegyzői szakiskolákban nyújtani kivánt rendszeres képzést semmikép sem lehetne eredményesen ezen ingatag alapra fektetni^ azon körülményre kívánok még rámutatni, hogy már a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi t> t.-cz. a magasabb iskolai minősitést (főgymnasium vagy főreáltanoda és érettségi vizsgálat stb) irja elő a posta, számvevőségi, pénztári, börtönügyi, zálogházi szakban, tehát egészen egyoldalú és oly állásokban működő egyénekre nézve, kiknek hivatása a községjegyzőénél fontosabbnak és nehezebbnek semmiesetre sem mondható.