Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-860. A földmivelésügyi bizottság jelentése "a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárról" szóló törvényjavaslat tárgyában

128 860. szám. A számadásokra a közzététel napjától számított 15 napon belül a pénztár minden tagjának jogában áll észrevételeit Írásban a központi igazgatósághoz benyújtani. Az észrevétel felett első fokban az igazgatóság, második fokban a földmivelésügyi minister határoz. A számadást a földmivelésügyi ministerium központi számvevősége vizsgálja meg s a központi igazgatóságnak a felmentvényt a földmivelésügyi minister adja meg. A folyó évi kiadások fedezése után fenmaradó bevételből a földmivelésügyi minister által megállapított szabályok szerint szükséges összeget első sorban nettó díjtartalék képzésére kell fordítani. A bevételnek abból a részéből, a mely e díjtartalék kellő gyarapításán felül megmarad: egyfelől a rendkívüli esélyekre, másfelől a segélyek emelésére létesítendő különkülön tartalékalapot kell gyarapítani. Azt, hogy e külön tartalékalapok a díjtartalék megfelelő gyarapítása után milyen arányban részesedjenek: a központi igazgatóság előterjesztésére a földmivelésügyi és a pénzügyi ministerek egyetértőleg állapítják meg. A tartalékalapok elhelyezése tekintetében a központi igazgatóság előterjesztésére a földmivelésügyi és a pénzügyi ministerek egyetértőleg határoznak azzal, hogy a tartalékalapok vagyona első sorban az 1898 : XXIII. t.-cz. alapján létesült központi hitelszövetkezet kötvényeibe fektetendő be. V. FEJEZET. Vegyes határozatok. 37. §. A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár tagjai az 1891: XIV. t.-cz. 2. §-ában megjelölt esetekben a betegsegélyző pénztárba való belépés kötelezettsége alól nincsenek felmentve. Azon tagnak, a ki a betegsegélyző pénztárnak tagja, a munkás és cseléd-segélypénztárral szemben a gyógykezeltetésre igénye nincsen: egyéb biztosított segélyekre való joga azonban épségben marad. 38. §. A mennyiben a tag az 1898 : XXI. t.-cz. értelmében az országos betegápolási alap terhére gyógykezelendő: a gyógykezelési költségeket a pénztár ezen alapnak meg nem tériti. A munkaadó a tagsági könyvet a cselédtől vagy munkástól akkor sem veheti el, ha a felvételi díjat s a tagsági díjat a cseléd vagy munkás helyett a bérbe való betudással vagy e nélkül ő fizeti. Ha azonban az a cseléd, a ki helyett a bérbe való betudás nélkül a gazda fizette a díjakat, öt évi szolgálati idő eltelte előtt lép ki a szolgálatból: a munkaadó által befizetett összeget annak megtéríteni köteles. 40. §. A tagsági könyvet zálogba venni, arra hitelezni, vagy azt bármely követelés fejében visszatartani tilos. E tilalom megszegése kihágást képez s tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 korona pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés alá esik az a munkaadó is, a ki a 8. §-ban megállapított tilalom ellenére a sajátjából fizetendő 120 fillér hozzájárulást a cseléd bérébe beludja vagy azt a cseléd által magának bármily módon megfizetteti. Az eljárás az 1898 : II. t.-cz. 72. §-ában megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik.