Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-853. A magyar királyi ministerelnök jelentése a védjegyek oltalmára vonatkozó törvényeknek Marokkóban a tangeri consuli biróságnál történt hatáőlyba léptetéséről

853. szám. 221 853. szám. 1687. M. E. A magyar királyi ministerelnök jelentése, a védjegyek oltalmára vonatkozó törvényeknek Marokkóban a tangeri consuli bíróságnál történt hatályba léptetéséről. Tisztelt Képviselőház! A magyar kir. ministerium 1899. évi deczember hó 20-án 16.080. szám alatt rendeletet bocsátott ki, a melylyel az osztrák cs. kir. ministeriummal egyetértve, és a közös külügyministerrel tartott értekezés után a consuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXXI. t.-cz. 10. és 12. §-ai alapján a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-czikket, valamint az annak módositásáról és kiegészitéséről szóló 1895. évi XLI. t.-czikket a magyar honosokra Marokkóban, a tangeri consuli bíróságnál, 1900. évi január hó 1-napjától kezdve hatályba léptette. Okai ennek az intézkedésnek a következők: A franczia nagykövetség, kormánya megbízásából még 1897. évi április havában megkeresést intézett a közös külügyministerhez és abban a viszonosság feltétele mellett oly megállapodást indítványozott, hogy a francziaországi védjegyek bitorlása miatt, ha magyar vagy osztrák honosok követik el, a polgári és büntetőjogi eljárás Marokkóban a consult bíráskodás hatáskörébe utaltassék. Tekintettel arra, hogy Francziaország már addig hasonló megállapodásokat létesített volt Angolországgal, Németországgal, Belgiummal és Németalfölddel, tekintettel továbbá arra, hogy Francziaországgal a védjegyek oltalma tekintetében az 1884. évi VI. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény II. czikke értelmében szerződéses viszonyban vagyunk, és miután Francziaország a Marokkóba nyújtandó védjegyoltalom tekintetében is a viszonosságot kilátásba helyezte, a magyar királyi kormány a franczia kormány kívánságát megfelelő formában teljesitendőnek tartotta. Hogy azonban ez lehető legyen, szükséges volt a Marokkóban gyakorolt consuli bíráskodást magyar honosok által elkövetett védjegybitorlások eseteire kiterjeszteni, vagy is a