Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról
88 834. szám. Sőt idevonatkozólag még a jelenre nézve is érintenem kell egy körülményt. A marha levelekből és az azokon elhasznált bélyegjegyekből már eddig is, t. i. az eddig érvényes bélyegilletékek alapján is igen tekintélyes, átlag 960.000 korona összegű évi bevétele volt az államkincstárnak. Pedig a maihalevélfogyasztás nem felelt meg a tényleges szükségletnek. Kellően éber és kiterjedt ellenőrzés hiányában a marhalevelek kiváltása sok olyan esetben mellőztetett, mikor annak használatát a törvény előírja. Kivált az állatvásárokon és különösen a heti állatvásárokon volt ez tapasztalható, melyek megfelelő számú s szigorú ellenőrzésre alkalmas állatorvosok által nem voltak felügyeltethetők. Ha a m. kir. állatorvosok hathatós ellenőrzése ez irányban is érvényesülni fog, s a fennálló szabályok pontosabb betartásával minden oly esetben tényleg kiváltatik a marhalevél, a mikor annak használata elő van irva, mindenesetre jelentékeny bevételi többletet fog okozni az államkincstárnak a marhalevelek használatának e megnövekedése és fogyasztásának kiterjesztése. A szükségletet s a czélba vett fedezeti forrásokat azért állítottam igy szembe s azért igyekeztem úgy egyiket, mint másikat lehetőleg részletesen megismertetni, hogy kimutassam egyfelől a szükséglet indokoltságát, másfelől a czélba vett fedezetek esélyeit és azon körülményt, hogy a szükséglet valóban igényli a megjelölt fedezeti forrásokat, emezek pedig reális fedezetet fognak nyújtani a szükségletekre. De hiányos volna a kérdés ismertetésének épen pénzügyi oldala, ha nem jelölném meg néhány concret számadattal azon óriási veszteségeket, melyek mezőgazdaságunkat állati elhullások révén az utóbbi évtizedben érték. Ez adatok feltűnő bizonyságát képezik állategészségügyünk hiányainak s számértékben hozzák kifejezésre az ezen hiányokból eredő veszteségeket. 1886-tól 1895-ig, vagyis tiz év alatt ugyanis elhullott ragadós betegségben Magyarország területén: 11,861 ló . v. . ^. . . . 2,225.784 kor. értékben 48,396 szarvasmarha . . .' . 7,116.198 » » 39,268 juh . . . . . . . . 656.976 » » 627,391 serlés 12,578.718 » » Összesen 726,916 drb állat 22,577.576 kor. értékben. Egy évi átlagos veszteség pedig: 1186 ló 222.578 kor. értékben 4839 szarvasmarha 711.620 » » 3926 juh 65.690 » » Összesen 9952 drb. állat 999.888 kor. értékben. Ez évi átlagba azonban a sertéseket, illetve azok értékét nem vettem fel, mivel a fennebb kimutatott 10 évi veszteségből 4,367.205 darab sertés egyedül a sertésvészszel sújtott 1895. évre esik. De az itt kimutatott évi 999.888 korona átlag még azért sem mutatja a tényleges veszteséget, mert abba nincsenek beleszámítva a tüdőíob gyanúja vagy a fertőzés gyanúja miatt vágóhidra szállított szarvasmarhák (1891-től 1895-ig 45.075 drb.), illetőleg a ragadós tüdölob irtásának költségei (1893-tól 1895-ig 2,991.664 kor.). Nincsenek továbbá a kimutatott veszteségekbe beszámítva, mert csak megközelítő pontossággal sem állapithatók meg, azon veszteségek, melyeket a gazdaközönség s a közvetítő kereskedés a fertőző betegségek, különösen pedig a ragadós tüdőlob, a száj- és körömfájás