Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

78 834. szám. jobb megmunkálásában és termő erejének fokozásában nyilvánuló megbecsülhetetlen hatásától, egyedül az állattenyésztés az, a mivel a mezőgazdasági jövedelem állandóan és számottevő módon fokozható. Nem lehet ugyanis figyelmen kivül hagyni egy körülményt, mely független a mezőgazdaság időszaki válságaitól, ennélfogva mint a társadalmi és gazdasági fejlődés állandó jelensége kell, hogy számításba vétessék. A társadalmi és gazdasági fejlődésben az emberi jólét emelkedése ez, melynek eredménye a jobb táplálkozás igénye. Ez pedig első sorban a hús, tej és egyéb állati termékek fokozottabb fogyasztásában nyer kielégítést. Ebből magyarázható meg, hogy mig a mezőgazdaság növényi termékeinek ára, ha el is tekintünk a legutolsó évtizedek rendkívüli jelenségeitől, a fokozott termelés, valamint a tengerentúli verseny folytán következetesen lefelé haladó irányt mutat vagy legalább is nem emelkedik, addig az állati termékek, daczára az e téren is nyilvánuló fokozottabb termelésnek, a még fokozottabban emelkedő fogyasztás következtében még mindig positiv gazdasági eredményt biztosító áron értékesíthetők. Ezek a körülmények adták az állattenyésztésnek a mezőgazdaság többi ágai között azt a jelentőséget, a melyet ma elfoglal s a melyet számára a jövő is biztosítani látszik. A mi e tekintetben különösen Magyarország gazdasági viszonyait illeti, ezekben a fentieken kivül még az is lényegesen emeli az állattenyésztés jelentőségét, hogy a legnagyobb fogyasztási piaczokkal biró nyugati államok mezőgazdasága nemcsak hogy nem fedezi e piaczok állati termékszükségletét, de már többé-kevésbbé elérte azt a határt, melyen túl a termelés alig fokozható; a tőlünk ellenkező irányban fekvő, nem annyira fogyasztó, mint termelő államokban pedig még nem ért el sem minőség, sem mennyiség tekintetében az állati termékek termelése oly fokot, hogy a nyugati államok fogyasztó piaczainak szükségletét biztosithatná. így Magyarország mezőgazdasága a fentemiitett gazdasági jelenségeken kivül már a földrajzi és természeti viszonyoknál fogva is kiválóan arra van utalva, hogy az állattenyésztés emelésében s az állati termékek fokozottabb productiójában keresse a jövőben is jövedelmezőségének minél hathatósabb biztositékát. Mellőzni kívánom a külföldi államokban gyűjtött mezőgazdasági statisztika adatait, a melyek a mezőgazdaság egyéb ágaihoz viszonyítva az állattenyésztés kiváló fejlődését igazolják, szükségesnek tartom azonban feltüntetni a hazánkban gyűjtött ide vonatkozó adatokat. Ezek szerint ugyanis: 1. 1884—85-ben az akkor foganatosított földadó-kataszter szerint 20,132.086 katasztrális hold volt a szántóföld; az 1895. évi összeírásig e terület 20,904.568 katasztrális holdra, vagyis 772.482 katasztrális holddal, illetve százalékokban kifejezve 3'87°/o-kal emelkedett. 2. 1884-ben 4,879.032 darab volt Magyarország szarvasmarha létszáma; az 1895. évi statisztikai felvétel azonban már 5,829.018 darabot tüntet fel, vagyis ugyancsak 10 év alatt 949.980 darabbal emelkedett Magyarország szarvasmarha-állománya; százalékokban kifejezve pedig 19-47°/o-ot tesz az emelkedés. Mig tehát a növényi termelés főterrenuma,. a szántóföld az utolsó 10 év alatt csak 3

,

8i°/o-ot emelkedett, ugyanez idő alatt a; állattenyésztés legfőbb faktora, a szarvasmarha létszáma 19'é7°/o-os emelkedést mutat. Az állattenyésztés mezőgazdasági fontosságánál nem kisebb annak közgazdasági jelentősége sem különösen Magyarországon. Évről-évre következetesen növekszik nemzeti vagyonunk azon része, melyet az állatállomány értéke képvisel. Magyarország külkereskedelmi mérlegében évről-évre mind nagyobb szerepet játszanak azok az összegek, a melyek állatkivitelünk révén a nemzeti jövedelmet fokozzák. Elég legyen e tekintetben egyszerűen idéznem a következő adatokat: 1. Magyarország állatállománya hozzávetőleges becslés szerint legalább 2 milliárd korona értéket képvisel;