Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-833. Törvényjavaslat az 1899. évi XXII. t.-cz., valamint az 1899. évi XXIV. t.-cz.némely határozmányainak módositása tárgyában
833. szám. 45 E részben a javaslat olyan intézkedést tartalmaz, mely szerint 1900. évi szeptember 1-től kezdve minden termelési időszakban 6.000 hektoliter contingens az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére fordítandó, s a mennyiben e mennyiség a fentebb emiitett 8.550 hektoliterből, vagy az uj mezőgazdasági szeszfőzdék javára esendő más contingensből már ki nem kerülne, intézkedés történik a javaslat szerint az iránt, hogy a hiányzó mennyiség kisebb részében a mezőgazdasági szeszfőzdéktől, nagyobb részében pedig az ipari szeszfőzdéktől váltassék meg. E 6.000 hektoliternyi mennyiségből évenkint 8 uj mezőgazdasági szeszfőzde lesz az e javaslat szerint 720 hektoliterrel megállapított legnagyobb contingensben részeltethető s ha figyelembe vétetik az, hogy minden évben oly uj szeszfőzdék is jelentkeztek, melyek 720 hektoliternél kisebb contingenst igényeltek s bizonyára jövőben is ilyenek jelentkezni fognak, ugy feltehető, hogy a 6.000 hektoliterből évenkint legalább 10 uj szeszfőzde lesz contingentálható. Az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék legnagyobb egyénenkénti contingensét azért vélem 720 hektoliterben megállapitandónak, mivel egyrészt a mezőgazdasági érdekeknek jobban megfelel az, ha a szesztermelés minél inkább decentralizálva van; másrészt pedig azért, mert a jelenleg létező 556 mezőgazdasági szeszfőzde közül 191, tehát az összes szeszfőzdéknek több mint egyharmad része 720 hektoliternél kisebb törzscontingessel bir s erre való tekintettel nem tartom méltányosnak azt, hogy a contingentálásnál az új mezőgazgasági szeszfőzdék kedvezőbb elbánásban részesüljenek, mint a már létező szeszfőzdéknek jelentékeny száma részesült. A javaslat szerint az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára rendelt 6.000 hektoliteren felül további 3.000 hektoliternyi contingens ama régi mezőgazdasági szeszfőzdék contingensének kiegészítésére fog felhasználtatni, melyek az 1899. évi XXII. t.-ez. alapján kisebb törzscontingensben részesültek, mint milyennel előbb bírtak. E szeszfőzdék törzscontingensének kiegészítése a szaktanácskozmány alkalmával a mezőgazdasági szesztermelés érdekeltjei részéről előterjesztett s fentebb közölt határozati javaslatban kéretett s e kívánalom teljesítését indokoltnak találom már azért is, mert a szóban levő szeszfőzdék termelése a múltban főleg a kedvezőtlen mezőgazdasági viszonyok miatt maradt akkori contingensünk mérvén alul, s méltányos, hogy nekik az akkori contingens mérvének megfelelő termelés a jövőben lehetővé tétessék. Ez a kiegészítés azonban csak fokozatosan történhetik meg, mert az e czélra szf kségelt contingens szintén a más szeszfőzdék meglevő contingenséből levonandó mennyiségekből lesz fedezendő. Ekként a levonás évenkint összesen 9.000 hektolitert fog kitenni. A levonás a javaslat szerint tényleg csak akkor fog alkalmaztatni, ha a szükségelt mennyis.ég a 40.000 hektoliterből fenmaradó contingensből, valamint abból a contingensből, mely egyes ipari szeszfőzdék egyesítéséből, illetőleg ipari vagy mezőgazdasági szeszfőzdék végleges felhagyásából rendelkezésre jut, már ki nem kerül és ipari szeszfőzdéktől, azoknak önkéntes ajánlata alapján megváltható nem volt. A levonás utján fedezendő mennyiség egyharmad része a 960 hektolitert meghaladó contingenssel bíró mezőgazdasági szeszfőzdéktől és a 3.650 hektolitert meghaladó ipari szeszfőzdéktől vétetik, mig e mennyiségnek további kétharmad része kizárólag az utóbbi szeszfőzdéktől vétetik. A nagy contingenssel bíró mezőgazdasági szeszfőzdéket azért vélem a levonással részben terhelendőknek, mert az ipari szeszfőzdéket kizárólag terhelő évi 6.000 hektoliter amúgy is azok contingensének oly százalékkal való apasztását eredményezi, mely az 1888. évi XXV. t.-cz. alapján alkalmazható volt apasztás százalékát meghaladja; másrészt pedig már most érvényesitendőnek vélem a később feltétlenül kiterjedtebb alkalmazásra jutandó azt az elvet, hogy a mezőgazdasági szesztermelés terjedése főleg e szesztermelés decentralisatiójával tétessék lehetővé.
