Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-851. Törvényjavaslat a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról

218 851. szám. vagy gyakorlatot szerzett okieves gazdák sorából a szükségelt gazdatisztek alkalmazhatók lesznek. Jelezhetem továbbá, hogy a gazdasági szakoktatás ügyének szabályozásával is foglal­kozom, s minden esetre oly irányban kivánom azt megoldani, hogy a fokozódó kivánalmaknak az minden tekintetben megfeleljen. Végül ki kell még emelnem, hogy a 25. §. rendelkezése a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok gazdaságaira, nemkülönben a 25. §-ban felsorolt birtokok bérlőire is vonat­kozik, azért, mert a vállalatok gazdaságában, továbbá a bérletileg kezelt gazdaságokban a fentebb kifejtett indokok alapján szinte elutasíthatlanul jelentkezik a képzett gazdatisztek alkalmazásának szüksége. A 25. §. rendelkezésének ellenőrzését a közigazgatási bizottságokra bizza a javaslat 26. §-a, 200 koronától 2000 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtván a megintés után is saját hibájából mulasztó birtokost. A javaslat 24. §-a szerint okleveles gazdatiszt az, a ki gazdasági főiskola, vagy tan­intézet által kiadott vagy honosított oklevéllel vagy végbizonyitványnyal bir. »Okleveles gaz­datiszt« czímet tehát más nem használhat. Mivel azonban ez a czímzés mint gyűjtő czím az illető gazdatiszt állására nézve közelebbi megjelölést nem ad: helyesnek vélem — az eddig szerzett jogok érintetlen hagyásával — azon gazdatiszti czímek megállapítását, melyeket csak qualificatióval birok használhatnak. — E czímek: gazdasági igazgató, felügyelő, intéző, gaz­dasági segéd. — A kinek a czíme pl. gazdasági felügyelő, arról tudni való lesz, hogy okleve­les gazdatiszt. Az okleveles jelzést egyébként az itt fel nem sorolt czímek mellett is lehet használni a jogosultaknak, pl.: oki. tiszttartó. Az okleveles jelzés kitüntetése nélkül a §-ban fel nem sorolt gazdatiszti állások czímei (tiszttartó, kasznár, számtártó, ispán stb.) ezután is használhatók lesznek a gazdatisztek által. A 28. §. azt mondja ki, hogy a törvény intézkedései azokra is kiterjednek, a kik nem földbirtokosként gazdálkodnak, tehát a bérlő és a gazdatiszt közötti jogviszonyok teljesen azonos elbirálás alá esnek. A 29. §. a törvény életbeléptetésére, a végrehajtásra adja meg a felhatalmazást. A fentiekben kifejtettek alapján tisztelettel kérem a törvényhozást, hogy ezen törvény­javaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1900. évi május hó 15-én. Beadja: Darányi Igndcz s. k., m. Jár. földmivelésügyi minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom