Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-848. Törvényjavaslat az erdő-munkásokról

848. szám. 179 darab, tehát a csúcsok, a galyak és a rőzse a galyfához tartozik, mely vagy kötetlenül szabálytalan rakásokban, vagy kötve szabályos ürméterekbe rakva, avagy a nyalábok száma szerint adatik el. A nyalábok vastagsága harmincz centiméter. Egy ürméterre tizenöt (15) ilyen nyaláb számítandó. 6) Vékony dorongfa alatt értendők az öt-tiz (5—10) centiméternyi vastag darabok, c) Vastag dorongfához számitandók a tíz- tizenöt (10—15) centiméter vastag és hasi tatlanul hagyandó gömbölyű tűzifadarabok, d) A hasábfa a tizenöt centiméternél vastagabb daraboknak hasítása által nyeretik. A 16. §. az 1899 : XLI. t.-cz. 18. §-ával, a 17. §. pedig ugyanazon törvény 19. §-ával összhangzó, mégis azzal a különbséggel, hogy a munkásoknak bárczával, utalványnyal, jegygyei fizetni megengedtetik az állami s az állami felügyelet alatti élelmezési raktárakra nézve. E kivétel engedélyezését mindenesetre éppen a munkások érdeke követeli meg, mert másként a községektől messze fekvő erdőségekben dolgozó munkásokat esetleg lehetetlen volna élelmezni. Az a körülmény, hogy a kivétel csak az államra nézve adatik meg, továbbá csak azon magánosokra, a kik a munkások érdekének védelmére gyakorlandó állami felügyeletnek magukat alávetik: biztosítékot nyújt arra, hogy a bárczával való fizetés a munkásokra nézve semmiféle hátrányriyal nem járhat, annyival kevésbbé, mert a munkások nem kötelezhetők a bárczával való fizetés elfogadására. A 18—24. §-ok lényegükben az 1899 : XLI. t.-cz. 20—26. §-aival azonos rendelkezéseket tartalmaznak. A napszámosokról szóló fejezet 25—35. §-ai pedig az 1898 : II. t.-cz. 46—56. §-aival egyező intézkedéseket foglalnak magukban. A vegyesintézkedésekről szóló fejezet 36—39. §-ai lényegileg az 1899 : XLI. t.-cz. 27 — 30. §-ainak felelnek meg, a 36. §. azonban azzal a különbséggel, hogy a vállalkozó (megbízott) csak abban az esetben köteles a községi elöljáróságnál jelentkezni, ha a munkásokat a törvényhatóság területén kivül teljesítendő munkára óhajtja szerződtetni. A büntető határozatról szóló fejezet az 1899 : XLI. t.-cz. 31—35. §-aival azonos rendelkezéseket tartalmaz, a VII. fejezet (Hatóságok, Eljárás, Záró határozatok) az 1899 : XLI. t.-cz. 37—38. §-aiban foglaltak niellett azon hatóságokat jelöli ki, melyeket az 1898 : II. t.-cz« megállapított, mi által a munkásügyekben e részben az eljárás egységessé tétetik. A 48. és 49. §-ok a törvény életbe lépte idejének és az átmeneti intézkedéseknek megállapítására, és a végrehajtásra adnak felhatalmazást. A fentiekben kifejtettek alapján tisztelettel kérem a törvényhozást, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1900. évi május hó 10-én. Beadja: Darányi Ignácx s. h, m. kir. földmivelésügyi minister. 32*