Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-829. A pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyministernek "az értékpapir-forgalmi adóról" beterjesztett törvényjavaslata tárgyában

* 829. szám. 7 Különben Francziaország sem ismer árúforgalmi adót; Olaszországban pedig csak a tőzsdei határidő-üzlet adóköteles. Mig Németországban, ha az árúügyletet kötő felek egyike őstermelő, vagy iparos, ki az ügylet tárgyát képező árút belföldön termelte vagy dolgozta át, a különben adóköteles ügylet adómentesé válik. A bizottság ezen okoknál fogva a tőzsdeadót az árúforgalomra nem terjesztette ki. Ebben a korlátolt keretben is azonban el volt megdöntendő áz a kérdés, hogy az értékpapírok csak forgalmukban, vagy pedig már tőzsdei jegyzésük, illetőleg kibocsátásuk alkalmával is megadóztassanak-e? De mert belföldi társaságaink részvényei, továbbá a közforgalmi adósság-levelek és egyéb czimletek kibocsátásuk alkalmával az illeték-szabályok értelmében amúgy is eléggé meg vannak adóztatva; mert továbbá a külföldi értékpapírok számottevő men nyiségben tőzsdéken nem fordulnak meg; mert végül Ausztria ebből a szempontból, a bélyeg- és illeték tekintetében velünk kötött egyezsége értelmében, külföldnek nem tekinthető, a bizottság azt tartja helyesnek, hogy az adó az értékpapíroknak egyedül és kizárólag csak a forgalmát terhelje, de ebben a keretben azután minden kivétel nélkül. A bizottság ugyanis úgy van meggyőződve, hogy az adókötelességnek általános kiterjesztése gyakorlati nehézségekbe nem ütközik, mig ellenben áz adókötelesség alóli felmentvény megadása igen könnyen magának az adó kötelességnek kijátszására vezethetne. A javaslat az adó technikájának szempontjából az osztrák törvényhez alkalmazkodik (a nélkül azonban, hogy annak egyszerű utánzása lenne). S ezt a bizottság annyival inkább helyesli, mert Ausztriához különben is szoros gazdasági kapcsolat köt bennünket; mert továbbá tőzsdei szokásaink s ügyleteink formái is majdnem teljesen azonosok: ennélfogva azoknak megváltoztatása csak a mi tőzsdénk hátrányára történhetnék. A bizottság a javaslat részletes intézkedéseit illetőleg, a következő módosításokat fogadta el: A 2. §. c) pontját következőleg módosította: »valamely tőzsdén jegyzett sorsjegyek« mert csak ezek a sorsjegyek az adózás alkalmas tárgyai. A 3. §-t egyszerűen törölte, mert az ebben a szakaszban foglalt felsorolás nézete szerint nem a törvényben való, hanem rendeleti útra tartozik. Az 5. §-ba az adómentes ügyletek közé e) és d) pont alatt felvette az értékpapírok letéti ügyletét s a lombard-ügyletet, mert ezek sem tartoznak az értékpapír-forgalmi ügyletek keretébe. A 8. §-ba az »üzleti telepe« szavak után felvette »vagy állandó meghatalmazottja«, mert a legtöbb külföldi értékpapír-kereskedő tőzsdei ügyleteit ily állandó meghatalmazott útján köti meg. A 10. §-ban az adólábat 10 fillérről 8-ra szállította le, mert a lehetőségét is ki akarja kerülni annak, hogy állampapírjaink, kölcsönkötvényeink és zálogleveleink ezen törvény alapján forgalmukban súlyosabban legyenek adóval terhelve, mint a mennyi az osztrák tőzsdeadótörvény szerint hasonló kötések után kiszabható. A 11. §-t akként bővítette ki, hogy a helyhatósági bizonyítvány hivatalból szerzendő be; ezzel az intézkedéssel a magánfeleket kívánta az esetleges zaklatásoktól megmenteni. A 17. §-ban a kétszeres megadóztatás kikerülése végett felvette a következő szavakat: »és a czím megnevezés egy már adó alá vont ügylet folyománya«. A 25. §. első bekezdésének végpontját következőleg módosította: »a törvény hatályba léptének napjától számított egy hó alatt«, hogy az érdekelt feleknek bejelentési kötelezettégük teljesítésére elég idejük legyen. A 33. §. második bekezéséből a kővetkező szavakat törölte: »minden egyéb személy egy éven át köteles«, mert ez által a magánfelek minden zaklatástól védve lesznek.