Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról
834. szám. 99 rendelkezésére, a melyek segélyével az állategészségügyrendészeti szabályok, a helyi viszonyok lehető figyelembevételével ugyan, mindazonáltal az állam egész területén egyöntetűen legyenek végrehajthatók s végül hogy általa a központi kormányzat az állategészségügyi viszonyok állásáról mindenkor megbizható, részletes tájékozást szerezhessen, mert csak egy minden fokozatban jól szervezett és egységesen vezetett állatorvosi kar működésétől remélhető bízvást egyes ezélirányos kormányzati intentiók következetes — és a mi éppen az állategészségügynél igen fontos — egyöntetű keresztülvitele s állategészségügyünk gyors és állandó javulása. Mint több törvényhatóság területére kiterjedő működési térrel felruházott és szolgálati utasításait közvetlen a földmívelésügyi ministertől vevő állami tisztviselők a m. kir. állategészségügyi főfelügyelő és felügyelők szolgálati, személyi, beosztási és fegyelmi tekintetben is közvetlenül a m. kir. földmívelésügyi minister hatósága alá voltak helyezendők. VI. M. kir. állategészségügyi hivatal. 26. §. Mióta állattenyésztésünk s állatkereskedelmünk az újabb időkben határozottabb irányokat vett s czéltudatosabb törekvésekre vezetett, egyes helyeken oly jelentékeny góczpontok keletkeztek, — eddig legkivált a sertéshizlalás czéljaira, — hogy ezekre való tekintettel különös állategészségügyi intézkedésekről kellett gondoskodni. Nemcsak az által nyertek e helyek, minő köztudomás szerint eddig Kőbánya és Győr, állategészségügyi szempontból rendkívüli fontosságot, hogy igen nagymennyiségű sertés elhelyezésére szolgálnak, mely sertéstömegben egy esetleg fellépő ragadós betegség óriási veszteséget okozhatna; de ezenkívül főként az ily helyeken előtérben álló külföldi forgalom érdeke követel nagyobb állategészségügyi biztosítékokat. Ehhez járul, hogy Szerbiával kötött állategészségügyi egyezményünk IV. czikkelye nyolcz napi állatorvosi megfigyelést rendel a Szerbiából behozott állatokra, gondoskodni kellett tehát arról, hogy e megfigyelés alkalmas helyen és megfelelő szakközegek által legyen foganatositható. Hivatali elődeim e körülményre való tekintettel Kőbányán és egyéb forgalmi érdekből Győrben már 1893-ban, illetve az utóbbi helyen 1894-ben úgynevezett állategészségügyi hivatalokat állítottak fel. E hivatalok lényegét czéljuknak megfelelően az képezi, hogy az illető helyeken közvetlenebb és intensivebb, ennélfogva megbízhatóbb állategészségügyi rendészetről gondoskodnak. E czélból azok élén egy-egy a földmívelésügyi minister által kinevezett hivatalfőnök áll, ki úgy szolgálati, mint személyi viszonyait illetőleg közvetlenül a földmívelésügyi ministernek van alárendelve. Melléje állami állatorvosok vannak beosztva, kik a hivatal részéről a tulaj donképeni szakszolgálatot teljesitik. E hivatalok hatásköre csak meghatározott területre, az illető sertéshizlaló telepekre terjed ki. A hivatalfőnök nem az illető hely I. fokú, vagy valamely magasabb közigazgatási hatóság szakközege, hanem azon területen, melyre hivatalának köre terjed, önállóan rendelkező hatóság. Gyakorolja azon hatósági jogokat és kötelességeket, melyeket az 1888: VII. i-cz. 131. §-a a községi elöljáróságra, továbbá az I. és II. fokú hatóságra ruház, kivévén mégis a kihágási ügyekben való bíráskodást és a kártalanítási ügyekben és zárlatok költségei iránt való határozathozatalt, mely utóbbi hatósági jogok gyakorlása nem okvetlen föltétele az intensivebb állategészségügyi rendészetnek. így e telepek állategészségrendészeti tekintetben jórészt ki vannak szakítva azon közigazgatási területből, melyhez különben tartoznak s közvetlen 13*
