Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

94 834; szám.i A mi különben a járási és városi magyar kir. állatorvosok működési körének tényleges megállapítását illeti, e tekintetben utalnom kell arra. a mit már ez indokolás általános részében is emiitettem, hogy t. i. a rendelkezésre álló állatorvosok számának elégtelensége folytán egyelőre nem lesz oly számú állatorvosi kör létesíthető, a mennyinek létesítése az ország területének és állatlétszámának egészen megfelelne, az azonban már a törvény életbeléptekor elérhető lesz, hogy minden közigazgatási járás főszolgabírója mellé legalább egy járási magyar kir. állatorvos beosztassék és minden oly r. t. város polgármesterének, a mely r. t. város nem képez egyúttal járási székhelyet és a melynek állattenyésztése különben is számbavehető, legalább egy városi magyar kir. állatorvos álljon rendelkezésére. És elérhető lesz, hogy mindazon helyeken, a melyeknek állattenyésztése vagy állatforgalma szükségessé teszi, már most külön állatorvosi körök létesíttessenek, és különösen ezt akarja lehetővé tenni a törvényjavaslat 7. §-ának második bekezdése, melynek alapján oly helyek, területek és állomások is lesznek külön állatorvosi körökké alakithatók, a melyek egyébként külön közigazgatási önálló egységet nem képeznek. Hogy kivált állatforgalmi szempontból miiy fontossággal bir s mily szükséges e rendelkezés, azt hiszem, szükségtelen különösebben indokolnom. v II. Járási és városi magyar kir. állatorvos. 8. §. Az 1. §. rendelkezéséhez képest azon magyar kir. állatorvosok, a kik a közigazgatási járásokban a főszolgabíró, mint I. fokú állategészségügyi hatóság mellett végzik a szakteendőket, járási magyar kir. állatorvosok, azok pedig, a kik hasonló czélból a r. t. városok vagy törvényhatósági városok I. fokú hatóságai mellé osztatnak be, városi magyar kir. állatorvosok lesznek. A törvényjavaslat 8. §-a van hivatva az I. fokú hatóságok mellett működő ezen járási és városi magyar kir. állatorvosokat az igazgatás szervezetébe beállítani. Szakközeg lévén az állatorvos és az állategészségügyi igazgatás menetéért nem ő, hanem első sorban az I. fokú hatóság lévén felelős, ez által adva van a szolgálati viszony lényege, a szakközegnek a hatósággal szemben való alárendeltsége. Más oldalról azonban épen azért, mivel a hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy állatorvosaik működését szakszempontból ellenőrizzék, szükségesnek mutatkozik a járási és városi magyar kir. állatorvosok felett a törvényhatósági magyar kir. állatorvos személyében oly felettes hivatali közeg ellenőrzésének és felügyeletének biztosítása, mely felettes hivatali közeg a járási és városi magyar kir. állatorvosok működésének szakszerűsége felett őrködik és képes lesz azt irányítani és esetleges hiányait pótoltatni. E kettős alárendeltségi viszony azonban oly helyzetet teremt a járási és városi m. kir. állatorvosra nézve, melynek részletei törvényben nem, hanem csak az összes számbajövő körülményeket figyelembe vevő és részletesen szabályozó rendeletben állapithatók meg. Azért a javaslat e kettős szolgálati viszonynak csak lényegét biztosítja, részletes szabályozása pedig a javaslat 29. §-ához képest a végrehajtási rendeletben lesz eszközlendő. A 8. §. harmadik bekezdésében külön ki van mondva, hogy a járási és városi m. kir. állatorvos adott szakvéleményének helyességéért felelős. Igaz ugyan, hogy a fegyelmi határozmányokban megállapított hivatali felelősség kiterjed a járási és városi m. kir. állatorvosok összes hivatali ténykedésére és ehhez képest szakvéleményének nyilvánítására is, szükségesnek tartottam mégis, hogy ezen speciális felelősség külön is kifejeztessék és pedig épen arra való tekintettel, mivel a hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy a különleges állatorvosi ismereteket feltételező szakvéleményeket felülbírálják, ennélfogva azok, illetve az azok alapján