Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-802. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a magyar korona országainak 1868-1897-ig terjedő harmincz évi államháztartása eredményéről

62 SOS. szám. Jegyzet. *) A quota emeltetett 1872. évben 4 /io°/o-kal és 1873. évben további l 6 /io°/o-kal. 2 ) Ebben foglaltatik a Bosznia elfoglalásával járó rendkívüli költség a fedezet levonása után 26,177.058 forinttal. 3 ) A csökkenést az okozta, hogy a fogyasztási adóvisszatéritések az 1887. évi XXIV. törvényczikk értelmében 1888. évtől kezdve már nem a közösügyi kiadások között számoltattak el 4 ) Ebben 3,265.576 frt agio foglaltatik a 767a milliós kölcsön I. kibocsátása kincstári utalványok 18,822.570 frt értéke után. 5 ) Ebben foglaltatnak a regale-kártalanitási tőkék közel 10,000.000 forint kamatai és kezelési költségei, továbbá az osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vonalainak megváltása folytán elvállalt évi megváltási és a nevezett társaság által rendelkezésre bocsátott. 5,000.000 forint előleg és a törlesztési járadékaiban foglalt kamatok 9,582.213 forinttal. 6 ) Ebben foglaltatnak az 5°/o papirjáradék-kölcsönök közel 18,000.000 frt kamatai és a 4°/o magyar koronajáradék 20,000.000 forintot meghaladó kamatai. 7 ) Ebben foglaltatnak a magyar kir. keleti vasutat terhelő elsőbbségi kötvények kamatai is. 8 ) A törvénykezési rendszer megváltoztatása folytán a költségek jelentékeny része a belügyi tárczától az igazságügyi tárczához ment át. 9) A nagyobb kiadást a vármegyék közigazgatási, továbbá a közegészségügyi és köz­biztonsági kiadások emelkedése és az okozta, hogy az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-cz. alapján 1895. évben 263.000 frt és 1896. évben 1,056.000 frt anyakönyvi kiadás merült fel. 10 ) A pénzügyi közigazgatás szervezete az 1889. évi XXVIII. t-ez. értelmében megvál­tozott, a mennyiben a kir. adófelügyelők és illetékkiszabási hivatalok működése — a főváro­siak kivételével — megszűnt s az adófelügyelők teendői a csáknem minden vármegyében szervezett új pénzügyigazgatóságokra, az illetékkiszabási hivatalok teendői pedig az adóhiva­talokra ruháztattak. u ) A nagyobb kiadást az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek az 1893. évi IV. t.-cz. értelmében történt szabályozása okozta. 12 ) A nagyobb kiadást a közigazgatási költségek emelkedése, ezenkivül az ezredéves országos kiállítás költségeinek az 1897. évi V. t.-cz. alapján történt végelszámolásánál mutat­kozó 550.000 frt hiány fedezése okozta. 13 ) A nagyobb kiadást az 1894. évi V. t.-cz. értelmében telepítési czélokra fordított 935.000 frt és a nyugati fajta tenyészmarha vásárlására fordított 500.000 frt átmeneti kiadá­sok okozták. 14 ) A kir. ítélőtáblák és kir.' főügyészségek az 1890. évi XXV. t.-cz. alapján ujjá­szerveztettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom