Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-788. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-erdődi keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
788. szám. 19 a hid hossztengelyébe lesz fektetendő és hogy a vonatoknak a hidon való áthaladása idejében ott a közúti kocsiközlekedés és a marhahajtás kizárásával csupán az embereknek és hadi csapatoknak gyalog közlekedése lesz megengedve. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépitmény lesz alkalmazandó, a pályatest és a vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandók elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülmenyekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, kapubejáratok, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fáhidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett a városi belterületeken kivül eső pályarészeken egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; CNo méternél nem nagyobb nyilassal bíró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörös fenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0-so méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep szivonalától mérve legalább Oso m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, alagutak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román- vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland czement, homok és viz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelő anyagból készült koczka- vagy másnemű kövekből, illetve kőalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állítandó elő, külön is kiköttetvén, hogy Szatmárnémeti sz. kir. város 3*
