Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-788. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-erdődi keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

16 788. szám. Általában a pálya irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximalis lejtviszonyokra és minimalis ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi mínister az engedélyesek előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által teljesen megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekinetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, a külön pályatesttel biró vonalrészen, a keskenynyomtávú szakaszokon 2-85 m. és a rendes nyomtávú vágánynál 4-o m. legyen. Azon vonalrészeken pedig, a hol a keskenyvágányú vasútvonal feltétlenül az utak, utczák és terek felszínébe fektetendő, a pálya alépítménye az úttestbe esvén, külön kiképzést nem igényel, ellenben a sinmagasságot az illető területhasználati szerződések vonatkozó kikötéseinek szemmel tartásával, általában az útpálya színének magasságában tartandók. Az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések,) az illető utczák, utak vagy terek burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők, a mennyiben pedig egyes vonalrészek mentén a közigazgatási bejárás idejében tényleg megnyitott és használatban levő utczák, illetve közlekedési utak nem léteznek, kiköttetik, hogy az emiitett vonalszakaszon a vasútvonal pályaszine mindenütt a hatóság által már meghatározott, illetve ezután meghatározandó utcza-, út- vagy térszínbe fektetendő. Megjegyeztetik, hogy későbbi út-, utcza- vagy térrendezések esetén, az engedélyesek a vasútvonal felszínét és a vasútvonal egyéb tartozékaiban netán szükséges átalakításokat, saját költségükön egyidejűleg szintén megfelelően megváltoztatni, illetőleg foganatosítani tartoznak. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig 172 vagy 17* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 172 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly . rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem