Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-788. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-erdődi keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
788. szám. 9 19. §. Engedélyesek az 1888. évi XXXI. t. ez. alapján engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezéseket a vasút területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővíthessék; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a tárnszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyesek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. sz. a. kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényezikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyesek a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett hat írozmány értei nében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbődáin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyesek költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyesek az építést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és á vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyesek az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. t.-cz. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzéséi a vaspályavonal területére illetékes postaés távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berenKÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. XXVIII. KÖTET. 2
